Dr. Szentirmai Zoltán:
A rákot alapvetően genetikai betegségnek tekinthetjük. A stressz csak közvetett módon járulhat hozzá daganatok kialakulásához, elősegítheti egyes karcinogén anyagok, illetve karcinogén vírusok könnyebb bejutását a mélyebben fekvő sejtekbe, például egy stressz hatására kialakult fekély útján. Ennek ellenére véleményem szerint a rák nem pszichoszomatikus betegség. Könnyebben megértjük mindezt, ha áttekintjük a jelenlegi hazai helyzetképet, melynek adatai az Országos Onkológiai Intézetben található Nemzeti Rákregiszteren alapulnak.
Magyarországon jelenleg évi 55 000 az új rákos megbetegedések száma, ezek közül nagyon magas a tüdőrák, a vastagbél- és az emlőrák aránya, bár a dohányzásnak és a HPV-vírusnak köszönhetően egyre több a szájüregi rákos eset is. Megjegyzem, a dohányzás a tüdőrák mellett hólyagrákot is okoz a vizeletben kiválasztott méreganyagok miatt. A tüdőrák egyébként még mindig vezeti a rákos halálozási statisztikát, mivel ennek kezelése, illetve gyógyítása a legnehezebb. Örvendetes emellett, hogy csökken az emlőrákos halálozás a szűrővizsgálatok, a korai felismerés és a sikeres kezelések eredményeként. Ugyancsak eredményesen tudjuk már kezelni a nyirokér-daganatokat és a hererákot is.
Talán hihetetlennek tűnik, de az összes rákos megbetegedés 95%-át a környezeti hatások okozzák, bár ide soroljuk a 6%-ot kitevő vírus-fertőzések okozta rákot is. Például a HPV (humán papilloma vírus) okozza szinte az összes méhnyak-rákot, illetve a fej-nyaki rákok (pl. nyelőcsőrák) 30-35%-át, konkrétan a szájüregi rák 20-30%-át. Azt is mondhatnánk, hogy a rák egy fertőző betegség, ahol nem ő maga, hanem a vírus fertőz, a következmény pedig a rák. A megelőzés egyik módja a rák előtti állapot felismerése, a másik pedig az a HPV elleni védőoltás lesz, melyet várhatóan év végétől kaphatnak a 14-26 év közötti fiatalok. A rákot okozó egyéb környezeti hatásokra, a környezet-szennyezésre, a radioaktív sugárzásra, az étkezéssel bevitt karcinogén anyagokra, a túlzásba vitt napozásra, szoláriumozásra, stb. most nem térnék ki részletesen, hisz ezekről elég sokat hallunk.
A maradék 5%-ot kitevő örökletes tényezők, genetikai hibák részaránya változatlan és gyakorlatilag a világ minden részén állandó. Csaknem minden ráknak van családi halmozódása, hazánkban ilyen a vastagbél- az emlő- és a petefészekrák. Nem az a baj, ha egy családban többfajta rák fordul elő, hanem az, ha egy vagy kétféle halmozódik. Erre oda kell figyelni, hogy megfelelő életmódváltással csökkenteni lehessen a betegség kialakulásának esélyét. Szerencsére az örökletes rákok sokkal jobbindulatúak, könnyebben gyógyíthatóak, mint a környezeti ártalmak útján szerzettek. Tehát rák és rák között óriási a különbség!
Összességében elmondhatjuk, hogy a daganatok több mint 50%-át meg lehet gyógyítani, egyrészt a korai felismerés, másrészt az egyre hatékonyabb, speciális gyógymódok alkalmazásával.
Dr. Somlyai Gábor:
Egy óvodásokkal végzett vizsgálat során megállapították, hogy ha a gyerekek vidám filmet néztek, sokat nevettek, akkor kimutatható volt immunrendszerük erősödése, ezzel szemben, ha olyan filmet néztek, amitől szorongtak, féltek, akkor az egyértelműen gyengítette immunrendszerük működését.
Mai, hajszolt életvitelünkhöz sajnos hozzátartozik a stressz. Tanácsolni csak azt lehet, hogy mindenki naponta szánjon némi időt lazításra, próbáljon meg legalább 15-20 nyugodt percet biztosítani magának, s ha tud, végezzen relaxációs gyakorlatokat, vagy keressen olyan szabadidős tevékenységet, amely mindennapos örömforrást biztosít számára.
Dr. Robert Lyons:
Rohanó életvitelünk a stresszes állapoton alapul, bár ismerjük a pozitív stressz fogalmát is, amely nélkül életünk elképzelhetetlen lenne. A külső ingerek állandó mozgásban tartanak, és gondolkodásra ösztökélnek bennünket. A baj ott kezdődik, amikor stressz faktorunk hosszú időn keresztül túl magas, s megoldatlan problémáink miatt állandó feszültség, illetve annak következményei (pl. álmatlanság) gyötrik egész fizikai lényünket, nem is beszélve a szervezetünkben a stressz miatt termelődő méreganyagokról.
