Az orvosok kifejezetten javasolják, hogy töltsünk több időt házi kedvenceinkkel, melyek segítenek fenntartani a lelki egyensúlyunkat, csökkentik a stresszt, a félelmet, a szorongást, kiegyensúlyozottabbá tesznek, sőt még fizikai erőnlétüket is javítják. Az állatok közelsége családi feszültségek oldására, lelki terhek enyhítésére, a depresszióból való kilábalás segítésére is használható. Nem véletlen az állatok tartását elsősorban szorongó, az érintkezésben problémákat mutató embereknek ajánlják.
Kevesen tudják, hogy a dorombolás eredetileg a szoptató anyamacska és kölykei közötti kommunikációt szolgálja, bár a tudósoknak máig nem sikerült kideríteniük, hogy tulajdonképpen hogyan dorombol a macska. A dorombolás a hízelgés, az öröm kifejezése mellett nyugtató célzatú is. Még a beteg vagy sebesült macskák is dorombolnak, mert érzik gazdájuk szorongását, és nyugtatni akarják a szeretett embert. (A nőstény is dorombol a szülési fájdalmak szünetében: világra jönni készülő kölykeit nyugtatja teste puha vibrálásával.) Több tudós szerint a dorombolásnak (ön)gyógyító hatása is lehet, talán emiatt használnak az ortopédsebészek ilyen frekvenciájú hangokat a betegek gyógyítására.
Műszeres vizsgálatok is igazolták, hogy ha az ember ölében doromboló macskát tart, mintegy 20%-kal csökken a vérnyomása. Akik együtt élnek házi kedvenceikkel, azoknak tartósan alacsonyabb a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, valamint a stressz-szintjük. A macskadorombolás alacsony frekvenciás rezgései – kísérletekkel igazolhatóan – meggyorsítják még a csonttörések utáni gyógyulást is.
Az idős korúak, akik állatokat gondoznak, érzik, hogy az állatnak szüksége van rájuk, emiatt jobban törődnek magukkal, saját egészségükkel is. Az állatokat simogatva endorfinok, vagyis boldogsághormonok szabadulnak fel, erősödik az immunrendszer, könnyebben megy az ellazulás, oldódik a magány és a szomorúság-érzés, csökken a fájdalomérzet.
Sokak számára az állatok valóban igazi, sőt egyetlen társuk, néha orvosuk is a bajban, hiszen egyre több az elvált, a magányos, az özvegy, a gyermektelen és az idős ember. A gondoskodásért cserébe ragaszkodásukkal és feltétel nélküli szeretetükkel ajándékozzák meg gazdáikat.
