Túlsúly és asztma!?
A vizsgálat pontos célja azt volt, hogy feltárják az összefüggéseket a páciens neme, allergiás és asztmatikus megbetegedései, valamint testtömeg-indexe (BMI) között. A testtömeg-index a testmagasság és a testúly arányából állapítható meg, amennyiben ennek értéke meghaladja a 30-at, az illető elhízottnak tekinthető.
A vizsgálatok során megállapították, hogy – normál testsúlyú társaikkal összevetve – a túlsúlyos hölgyek esetében az asztma kialakulásának esélye 85%-kal(!) magasabb. Meglepő ugyanakkor, hogy férfiak esetében a túlsúly mindössze 21%-kal növelte az asztma kockázatát. Részleteiben ez azt jelenti, hogy egy egységnyi BMI-érték növekedés nők esetében 6, míg férfiaknál „csak” 3%-kal emeli az asztma kialakulásának kockázatát. További érdekes megfigyelés, hogy férfiaknál és gyermekeknél gyakrabban alakul ki asztma valamilyen korábbi allergia szövődményeként, míg nőknél ez nem jellemző.
Asztmás betegség esetén a légúti szövetek gyulladásos állapotba kerülnek. A légzési nehézségek, a mellkasi szorítás, a köhögés és zihálás az asztmás rohamok során fokozottan jelentkeznek, s a tüdőben bent rekedt levegő kilégzése akadályozottá válik. A rohamokat legtöbbször valamilyen allergénnel való találkozás váltja ki. Napjainkban az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek épp ezért többnyire a gyulladási folyamat megelőzését, csökkentését célozzák, ugyanakkor segítik a légutakat körülvevő simaizom ellazítását is.
Laboratóriumi kísérletek során az UV-sugarak légúti- és tüdőgyulladásra, illetve más asztma-szerű tünetekre gyakorolt hatását vizsgálták. A megfigyelések szerint: amennyiben az allergénnel való találkozást egy 15-30 perces UV-sugárzás előzte meg, a páciensnél sokkal kisebb mértékben jelentkezett az asztmás roham.
A kutatásról készült tanulmány arra is kitér, hogy az UV-sugárzás elősegíti olyan sejtek kialakulását, melyek fékezik egyes asztma-szerű tünetek kialakulását. Úgy tűnik a napfény valóban képes elnyomni a szervezet bizonyos természetes immunválaszait, melyek elfojtásával és működési mechanizmusának pontos feltárásával forradalmian új módszereket vezethetnek be e krónikus betegség kezelésében. Elengedhetetlen azonban az UV-sugarak hatásainak alapos feltárása, hiszen jól tudjuk, bizonyos elemei a bőrrák kialakulásának kockázatát is magukban hordozzák.
Új kezelési mód az asztma, allergia és a rák gyógyítására
A hízósejtek a szervezet minden szövetében megtalálhatók, s az allergénekre adott reakció kapcsán olyan gyulladáskeltő anyagok – például hisztamin – kibocsátását kezdik meg, melyek magát az allergiás reakciót (tüsszögés, orrfolyás, viszkető szemek), az asztmát, vagy a csalánkiütést okozzák.
A Virginia Commonwealth University kutatói által felfedezett molekula neve: sphingosine-1-phosphate (S1P). Kimutatták, hogy az asztmások tüdejében, az allergénnel való találkozást követően jelentősen megemelkedett az S1P anyag szintje. Ebből a kutatást végző orvosok arra következtettek, hogy az S1P molekula forrásai csakis a hízósejtek lehetnek.
Az S1P molekula kibocsátásának és működési mechanizmusának felfedezése új lehetőségeket tár fel az asztma kezelésében, ami csak az Egyesült Államokban 15 millió beteget érint. Az S1P kibocsátása ellen ható új gyógyszerek alkalmazásával várhatóan sikerek érhetők el nemcsak az asztma, hanem egyéb allergiás, illetve daganatos megbetegedések gyógyításában is.
