A kutatások legújabb adatai szerint az idős korral járó problémák, a memóriazavar, a látásromlás, a csontritkulás, az ízületi fájdalmak, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a rosszindulatú daganatok – legalábbis részben – megelőzhetőek.
Az öregedést befolyásoló tényezők közül a genetikai hajlam nem feltétlenül a legfontosabb, hiszen a mindennapos stressz, a környezeti hatások, az életmód és az immunitás ugyancsak jelentős hatással van az élettartamra és az életminőségre.
Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az életmódnak, ezen belül is a táplálkozásnak döntő szerepe van. Nem elég pusztán csak jó minőségű ételeket fogyasztani, bizonyos veszélyeztetett csoportoknak egyes tápanyagokból többre van szüksége, azaz táplálék-kiegészítőket, vitaminokat, ásványi anyagokat kell pótlólag bevinniük szervezetükbe.
Az egészséges életmódra fiatalon kell áttérni, mert kevésbé hatékony, ha középkorúként vagy idősebb korban kezdünk hozzá, hiszen egyes betegségekhez vezető folyamatok alattomosan, észrevétlenül, évekkel korábban elkezdőnek. Sok krónikus betegség esetén valamilyen alapvető tápanyag hiányzik a szervezetből: vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, antioxidánsok, zsírsavak. Ezek a hiányállapotok igen gyakoriak a fejlett országokban, különösen az idősek körében (ld. táblázat).
Fontos ásványi anyagok hiánya a kanadai lakosságban (2000 vizsgált hajminta alapján)
Ásványi anyag hiány
Króm 56%
Magnézium 49%
Cink 47%
Kalcium 46%
Mangán 40%
Szelén 40%
Kálium 37%
Vas 25%
Réz 25%
Molibdén 15%
Foszfor 9%
Forrás: Campbell JD. Med Hypotheses 2001;57:521-531.
Számos tápanyag véd a túlzott mennyiségben jelen lévő szabadgyökök károsító hatásától, elősegíti a karbantartó mechanizmusok működését, gátolja olyan krónikus állapotok kialakulását, mint a demencia (elbutulás), vagy a szív- és érrendszeri betegségek
Az orvostudomány egyik népszerű és vitatott területe ma az ún. metabolikus szindróma. A vizsgálatok során emelkedett koleszterin-, triglicerid- és vércukorszint, magas vérnyomás és ún. centrális (alma) típusú elhízás észlelhető. Az idősebbeknél nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélye.
A metabolikus szindróma középpontjában az inzulin, a tápanyag raktározásáért és a szövetek tápanyaggal való ellátásáért felelős legfobb hormon áll, amely segít eltávolítani a vérből a túlzottan nagy mennyiségben jelenlévő cukrot és zsírokat, és eljuttatni azokat a szövetekhez. Megfelelő mennyiségű ásványi anyag és nyomelem hiányában a szervezet nem reagál az inzulin hatására, ezt nevezik inzulin-rezisztenciának.
Emelkedik a vércukorszint, a szövetek pedig nem tudják felvenni a cukrot, tehát az trigliceridekké alakul. A magas inzulinszint kedvezőtlenül hat többek között az érszűkületért felelőssé tehető LDL-koleszterinszintre, emellett érösszehúzódást okoz, elősegíti a zsírlerakódást és a meszes plakkok kialakulását az érfalakon. Emellett gátolja a zsírégetést, fokozza a szervezet nátrium- és folyadék-visszatartását, mindezek pedig elősegítik az elhízást. Összességében e tényezők hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség kialakulásához.
Az inzulin-rezisztenciával összefüggésben felgyorsuló öregedési folyamat legfontosabb lépése a glikációnak nevezett biokémiai folyamat, melyben a vérben keringő, túlzott mennyiségű cukor különböző fehérje-molekulákhoz kötődik, így károsítva azok, s az enzimek, sejtek és szövetek működését. E közben szabadgyökök képződnek, melyek drámaian felgyorsítják a ráncosodást, súlyosabb következményként pedig látásromlást, ízületi gyulladást, Alzheimer-kórt, vagy vese-elégtelenséget is okozhatnak.
Fentieket végiggondolva megértjük, hogyan határozhatja meg táplálkozásunk, az egyes ásványi anyagok és nyomelemek hiánya életminőségünket, egész életünk kimenetelét.
dr. Kökény Zoltán
www.korkontroll.hu
