A Dél-Amerika, főleg Peru esőerdeiben honos gyógynövényt az ott élő indián törzsek (pl. asháninkák) elsősorban gyulladáscsökkentőként, fertőzések kezelésére, daganatos elváltozások gyógyítására és ízületi panaszok enyhítésére használták. Több régi írásban megemlítik a cukorbetegség, a bőrgyulladások, a menstruációs zavarok és az emésztési bántalmak kezelésére javasolt gyógynövények között is.
A növény belső háncskérgéből nyert hatóanyagok – elsősorban alkaloidok – kivonataival lefolytatott tudományos in vitro és in vivo (állat és human) kísérletek eredményei megerősítették a népgyógyászatban lejegyzett megfigyeléseket, amelyek szerint a laboratóriumi körülmények között előállított, ellenőrzött kivonatok jótékonyan befolyásolják a gyulladásos, az oxidatív stressz által kialakult elváltozások, a bakteriális, valamint virális folyamatok lefolyását. Ugyancsak számos tudományos eredmény számol be a növény kivonataival (vizes, száraz) tumor sejtek növekedését és szaporodását gátló (apoptózist indukáló) hatásáról.
Forrás: Journal of Ethnopharmacology 81:271-276 (2002),
Anticancer Research 21:2457-2462 (2001).
További források és szakirodalom a szerkesztőségben.
