A több évtizedes nemzetközi tudományos kutatások és tanulmányok tanúsága szerint a szívvel és a magas vérnyomással összefüggő panaszok kialakulásában jelentős szerepe van az idegi-lelki rizikó faktoroknak, melyek a már kialakult kardiológiai és hypertónia betegségek fennmaradásában is vitathatatlan szerepet játszanak.
A kort, amelyben élünk (főként az előző századot) nem véletlenül nevezték a „szorongás korának”, a világhírű zeneszerző és karmester, Leonard Bernstein egy szimfóniát is komponált a XX. század, mint a szorongás kora címmel. A szorongás egyébként – normál szinten – a szervezet „riasztóberendezésének” veszélyeztetettségi állapotban adott reakciója, amely jelző funkciója miatt létfontosságú emberi érzelem. Csak a szellemileg súlyosan leépültek, az elmebetegek és a halottak nem szoronganak! A kérdés inkább az, hogy képesek vagyunk-e saját szorongásunkat kontrollálni, féken tartani, uralni, vagy inkább a szorongás ural minket. A szorongás egyenesen serkentő, teljesítmény-növelő is lehet, vagy ellenkezőleg: gátolhatja teljesítményünket. Ez utóbbi feltétlenül kóros, tehát kezeltetnünk kell.
A szakemberek megkülönböztetnek általános szorongásos típusú embereket, fóbiás szorongást, amely valamely betegséghez, így például szívinfarktushoz, hypertóniához kapcsolódik, de felléphet zárt helyiségben, tömegben, közlekedési eszközökön is. A szorongásnak testi, lelki, gondolkodásbeli, érzelmi, magatartásbeli tünetei, elváltozásai is vannak.
Ezek közül testi tünetek például az elpirulás, a viszketés, a meleg időben is hideg, nyirkos kéz és láb, a hidegben is észlelhető hónalji izzadás, illetve a szorongás egyik legjobb mutatója: a csökkent nyáltermelés, a nyál tapadóssá, lúgosabbá válása és a szájszárazság – ezek mértéke és időbeli lefolyása jelzés értékű.
Ugyancsak szorongásos pánikreakció a lélegzetvétel szaporasága, azaz a túl-légzés? A nyugalmi állapotra jellemző, természetes rekeszizom-, azaz hasi-légzés helyét manapság a karcsúság, a lapos has túlhangsúlyozott ideálja, az állandóan behúzott, megfeszített hasizmok miatt kiszorítja a mellkasi légzés, amely elsődleges légzési formává válva, nyugodt állapotban is elősegíti a szorongás kialakulását, erősödését.
E tartós negatív érzelmek az emberi szervezetben, fiziológiai, idegrendszeri, hormonális, immunrendszeri eltéréseket alakít ki. Ennek keletkezését, lefolyását az orvostudomány ma már egyre pontosabban feltárja és kimutatja. Harag következtében agyunkban az autonóm idegrendszer fokozott hiperaktivitása jön létre, ezáltal fokozódik a szívritmus, a vérnyomás pedig erősen megugrik, ugyancsak emelkedik vérünk adrenalin-szintje. Tudományos kutatások szerint a „ki nem fejezett erős haragnak” és a „kifejezett haragnak” egyaránt jelentős szerepe van a magas vérnyomás betegség kialakulásában.
Ma már a hipertóniás betegeknek több alcsoportját ismerik a tudományos kutatók, melyeknél a tartós negatív érzelem, mint egyik kiváltó lelki rizikófaktor kimutatható. Ezen esetekben a betegek, avagy a beteggé váló ember gondolkodásában is sajátos eltéréseket láthatunk. Ezek egyike (8 ilyen eltérést észleltek) az ún. katatym érvelés. Mit jelent ez? Ilyenkor az emberek az objektív valóságot a saját érzelmeikkel megegyezőnek ítélik meg. Véleményük teljesen téves, általában csak a haragvó, dühös, ellenséges ember gondolkodásában van ez így, hogy véleménye, minősítése jelentősen eltér az objektív valóságtól, mégis egyenlőségjelet tesz a kettő közé. Vagyis „haragszom rá”, „ellenséges, gyűlölködő vagyok vele” – tehát gondolkodásomban is hamisan, tévesen, hibásan ítélem meg őt. A normális, egészséges út viszont nem az érzelem diktálta, hanem elsődlegesen az objektív valóság és igazság felismerése, minősítése. Érzelmeink mindig csak másodlagosak lehetnek, a kettő nem cserélhető fel, mert annak szörnyű következményei lehetnek, hiszen a harag, a düh, a gyűlölet és ellenségesség a legrosszabb tanácsadó, amely mindig tévesen, károsan ítél.
Az USA-ban a negatív érzelmek tudományos kutatása már 1948-ban elkezdődött a szívbetegségek és a hipertónia keletkezésében szerepet játszó rizikófaktorok vizsgálatakor. Minden érdeklődőnek, orvosnak, gyógyítónak ajánljuk a „Harag és ellenségesség a kardiovaszkuláris megbetegedésekben” című tanulságos könyvet (Chesney, Rosenman 1986), mert értékes segítséget nyújthat a betegségek elkerülésében, a megelőzésben, illetve a kezelésben.
Szintén tudományos kutatások támasztják alá, hogy milyen nagy segítséget, kapaszkodót jelenthet számunkra, ha képesek vagyunk valamiben, bármiben hinni. Ez nem feltétlenül vallásos hitet jelent, hihetünk akár önmagunkban is, bár az ima, a meditáció, az elcsendesedés, bármilyen lelki-tréning csodákat művelhet stressztől, dühtől, ártó érzelmektől felborzolt idegrendszerünkkel. Az általuk nyert türelem, empátia, megértés, megbocsátás, elfogadás, nyugalom és lelki béke hosszú távon egyenesen gyógyítólag hat nemcsak szív- és érrendszerünkre, de egész szervezetünkre, testünkre és lelkünkre.
