A króm egy esszenciális mikroelem, amely a glükóztolerancia-faktor alkotójaként fontos szerepet játszik a szénhidrát és a glükóz anyagcserében, a cukor biokémiai lebontásában. A króm-komplexek az inzulin hatásához hasonlóan segítenek bejuttatni a vércukrot a sejtekbe, s növelik azok inzulin iránti érzékenységét, ezáltal csökkenthetik a cukorbetegek inzulin-szükségletét.
A króm mérsékli a szervezetben a káros vérzsírok (trigliceridek, LDL-koleszterin) szintjét, míg a hasznos HDL-koleszterin szintje emelkedik. Króm nélkül blokkolódik az inzulin működése, s a krómhiányos állapotban jelentősen ingadozó vércukorszint étvágynövelő hatású lehet, ami elhízáshoz vezet.
Sportolókkal és önkéntesekkel végzett humán klinikai kísérletekből egyértelműen kiderült, hogy a króm javítja a fehérje beépülését a zsír rovására, azaz nem a zsírszöveteket, hanem az izomtömeget növeli.
Króm az élelmiszerek közül legnagyobb mennyiségben az élesztőben, a hagymában, a brokkoliban és a teljes kiőrlésű gabonából készített ételekben található. Jelenleg még nem nyert bizonyítást, hogy táplálkozásunk milyen mértékben tekinthető krómhiányosnak. Napi króm-szükségletünk mintegy 120ľg, tudományos kísérletek alapján naponta 100-200ľg-os dózisú beviteltől várhatunk eredményt.
A króm különböző vegyületei jelentősen eltérő tulajdonságokat mutatnak. Fontos tudnunk, hogy a krómnak csak a szerves kötésű vegyületei szívódnak fel megfelelően. A króm-pikolinát, króm-nikotinát, a króm-GTF vagy a króm-hisztidinát nevű komplex vegyületek igen jó (90% feletti) hatásfokkal hasznosulnak a szervezetben a megfelelő dózis alkalmazása esetén. Ezzel szemben a szervetlen króm-klorid és a króm-szulfát alig (csak 1%-ban) szívódik fel. A testsúlycsökkentéshez javasolt étrend-kiegészítő készítményekben főként a króm egyik leghatékonyabb vegyületét, a króm-pikolinátot használják.
Dr. Prokisch József
egyetemi docens (Debreceni Egyetem
Élelmiszertud. és Minőségbizt. Tanszék)
