Amit a szénanátháról tudni kell
Az allergiás szervezetben az immunrendszer tévútra kerül, és az ártalmatlan idegen anyagokkal (allergénekkel) szemben is ellenanyagot termel. Amikor a szervezet többször is találkozik az allergénnel, arra fokozatosan érzékennyé válik.
A betegség kifejlődése szempontjából döntő lehet, hogy a terhesség alatt, a születés körül, illetve újszülött korban mennyi allergén éri a gyermeket. Ide tartozik például a terhes anya táplálkozása, az újszülött környezetében és táplálékában található allergén mennyisége, illetve a terhes anya esetleges dohányzása is. Kimutatták, hogy a pollenszezonban született gyerekeknél gyakrabban fordul elő szénanátha. A többgyermekes családokban viszont, ahol gyakoribbak a fertőzések, ritkábbak a felső légúti allergiás megbetegedések, mert az immunrendszer inkább a fertőzések elleni védelemre koncentrál.
A klasszikus szénanáthát a virágporban található egyes fehérjemolekulák okozzák, főként azon növények pollenje esetében, melyeknek allergenitása erős, és légköri koncentrációja magas. Ide tartoznak egyes szélbeporzású növények, melyeknek apró pollenje hatalmas mennyiségben szóródik szét a levegőben, és a széllel messzire jut el. Ilyenek a nyárvégi és őszi szezonban virágzó gyomok is, mint a libatop, az ürömfélék, illetve a parlagfű, melynek milliárd számra kiszabaduló apró virágpora az ország túlnyomó részén magas koncentrációban van jelen.
A szénanáthások egyharmada légúti asztmában, míg az asztmások közel 80%-a allergiás náthában is szenved. Nagy pollenkoncentráció esetén még a nem asztmás szénanáthások is tapasztalhatnak nehézlégzést, köhögést. A szénanátha jellemző tünetei: rohamokban jelentkező, vízszerű orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, orr-, torok-, szem- és fülviszketés, esetenként levertség, fejfájás. Erősségüket tekintve naponként, napszakonként is változhatnak. Intenzitásukat más irritáló anyagok – dohányfüst, por -, illetve a keresztallergiát okozó élelmiszerek – parlagfű esetén többek között a dinnye és a banán – fogyasztása is fokozhatja.
A kezelési lehetőségek sorában első szempontunk a megelőzés, a pollenterhelés csökkentése legyen. Pollenidőszakban keveset tartózkodjunk a szabadban, tartsuk zárva az autó és a lakás ablakait, csak 22-04 óra között szellőztessünk! Szereljünk az ablakra ún. pollenhálót, cseréljük ki az autó pollenszűrőjét! Lefekvés előtt öblítsük le hajunkról a napközben beleragadt polleneket, különben a párnáról töményen lélegeznénk be azokat! Öblítsük ki orrunkat és szemünket rendszeresen tiszta vízzel, élettani sóoldattal vagy e célra gyártott spray-vel! Ruháinkat ne a szabadban szárítsuk! A fűnyírást engedjük át másnak! Védjük magunkat a szabadban napszemüveggel, esetleg pollenmaszkkal!
A szénanátha gyógyszeres kezelését még a pollenszezon előtt érdemes elkezdeni, ehhez a tüneteket csökkentő antihisztaminok, szteroid gyulladáscsökkentők, a tüneteket megelőző kromontartalmú gyógyszerek, nyálkahártya lohasztó orrcseppek, szemcseppek és – más szerekkel kombinálva adagolt – kalcium áll rendelkezésre.
Súlyosabb esetekben újabban immunkezelést is alkalmaznak az allergiás szezont megelőzően, az allergén anyag tisztított formájának növekvő dózisú adagolásával, injekció vagy nyelv alá cseppentett formában. A 3 hónapos ún. felépítő szakaszt követően a beteg 6-8 hetente emlékeztető adagot kap az elért hatás fenntartására.
Az alternatív kezelési lehetőségek közül említést érdemel a homeopátia, az akupunktúra, a lézerterápia és a természetgyógyászati módszerek.
