Búza, glutén, tojás, tej, szója, hisztamin tartalmú ételek, például dió, csokoládé, bor, pezsgő, érett sajtok, halkészítmények, savanyú káposzta – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny.
A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző.
Sokan olvasták az interneten, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat, már el is végeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre, sőt – „öndiagnózisuk” alapján – már el is kezdték a megfelelőnek vélt diétát, ami helytelen, mert így a vizsgálat eredménytelen vagy téves eredményt adhat.
Ételallergia
Sokan azt hiszik, hogy ételallergia csak gyerekkorban jelentkezhet, amikor a kicsi először fogyasztja azt az ételt, amivel szemben az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt a szervezete ellenanyagot kezd termelni.
Ennek az ellenanyagnak – IgE – a szintjét nézzük a kivizsgálás során: amire magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg. Ételallergia felnőttkorban egyébként 2-5%-os gyakorisággal lép fel.
Ételérzékenység – ételintolerancia
Sokkal gyakoribb, kb. 15-30%-os előfordulású felnőttek körében az ételérzékenység, másnéven ételintolerancia. A legismertebb talán a laktóz-intolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk. A leggyakoribb a tejfehérje-, tojás-, fruktóz-, hisztamin- és a gluténérzékenység.
Fontos tisztázni, hogy a gluténérzékenység nem azonos a lisztérzékenységgel, másnéven cöliákiával, ami egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami egy harmadik kórképet jelöl. Az ételérzékenység vagy intolerancia IgG-vizsgálattal mutatható ki, ennek emelkedett értéke mutatja, hogy mi az az élelmiszer, ami összefüggésben állhat a panaszainkkal.
A hisztaminérzékenység is igen gyakorivá vált napjainkban. Ez esetben lecsökken a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim termelése, így a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a hisztamint, emiatt a szokásos ételintoleranciás tüneteken túl gyakran erősebb szívdobogás és vérnyomásingadozás is jelentkezhet. A hisztaminmentes diétában az előbb felsoroltakon túl a paradicsom, eper, málna, padlizsán, spenót – érzékenységtől függően – szintén tiltólistás lehet. Az elfogyasztott hisztamin tartalmú ételek, italok mennyisége ugyanakkor jelentősen befolyásolja a tünetek súlyosságát. Szükség esetén a DAO-enzim tablettás pótlásával megelőzhetjük a kellemetlen tünetek kialakulását.
Tünetek
Az ételintolerancia emésztőszervi (puffadás, hasmenés), bőr (akne, ekcéma, ödéma), illetve felsőlégúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart, sőt ízületi fájdalmakat is okozhat.
● Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi tünetek, okozhat ekcémát is, de itt jellemzőbb a csalánkiütés, illetve a szájüregi tünetek: viszketés, ajak-nyelv duzzanat.
Fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet. Ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk – szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás – alakul ki, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.
Diéta
● Mivel az ételérzékenység felszívódási zavar, az adott étel elhagyásával, a bélrendszer regenerációját követően, pár hónap elteltével fokozatosan megpróbálhatjuk visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe.
Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, s vannak, akik csak ritkábban és kisebb mennyiségben tudják panaszmentesen fogyasztani az adott élelmiszert. Egyeseknél viszont teljesen el kell hagyni a problémás ételt.
● Ételallergia esetén azonban az immunrendszer működését nem tudjuk befolyásolni, így ebben az esetben az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta jelenti. A pontos diagnózis tehát a beteg egész életminőségére hatással van, nem mindegy ugyanis, hogy csak átmeneti vagy egy életen át tartó diétát kell tartania.
Meglepő tünetek
Sokan divatdiétának tekintik a gluténmentes étkezést, valójában sokan vannak, akiknél megszűnnek olyan panaszok, tünetek is, melyeket nem hoztak összefüggésbe a gluténfogyasztással.
● Szorongás – A University of Maryland School of Medicine kutatása kimutatta, hogy a gluténmentes étrend javulást eredményezett a szorongás, elsősorban a szociális fóbia és a pánikbetegség tünetei terén.
● Depresszió – Megállapították, hogy a gluténérzékeny embereknél gyakrabban fordul elő hangulatingadozás, depresszió. Glutén fogyasztása miatt ugyanis lecsökken a szervezetben a triptofán nevű esszenciális aminosav szintje, mely a mentális egészség, a pozitív kedélyállapot fenntartásához szükséges.
● Agyblokk, ködös agy – A kutatások szerint a koncentrációs nehézség, az emlékezet kihagyása hátterében is állhat a glutén fogyasztása, mely serkenti a szervezetben bizonyos gyulladást okozó antitestek termelődését, ami „mentális elmosódottsághoz” vezethet.
● Fáradtság – Mivel a szervezetünk folyamatosan „harcol” a számára feldolgozhatatlan fehérjékkel szemben, ez rengeteg energiát vesz el, ami krónikus fáradtsághoz vezethet.
● Gyakori betegségek – A glutén az immunrendszer megfelelő működését biztosító antitestekre is hat, emiatt visszatérő fertőzések esetén érdemes ilyen vizsgálatot is végeztetni.
● Ízületi fájdalmak – Sokaknál a sajgó, duzzadt ízületek oka a glutén által kiváltott gyulladás és a rossz felszívódás miatti tápanyaghiány.
Fenti példák remélhetőleg felhívják az érintettek figyelmét, hogy a tünetek milyen széles köre mögött állhatnak az étrend módosításával megoldható problémák. Azonban, ha valaki hosszabb ideje küzd a felsorolt panaszok közül akár többel is, akkor első körben utána kell járni, hogy nincs-e egyéb betegség a háttérben. Fáradtságot, hangulatingadozást ugyanis pajzsmirigybetegség is okozhat. Fejfájást, migrént neurológiai probléma is kiválthat, míg az ízületi fájdalmak hátterében autoimmun betegség is állhat.
Amennyiben más betegségek jelenléte kizárható, s a szükséges vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy a panaszok valóban bizonyos ételösszetevők fogyasztásához köthetők, érdemes a diétát személyre szabottan, az egyéni igényeknek megfelelően, a hiányállapotok megelőzését biztosítva összeállítani.
Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos
Budai Allergiaközpont
