Őszi „élményünk”, a nátha
A náthát okozó leggyakoribb bűnösök az ősszel is garázdálkodó rhinovírusok és a télkörnyéki coronavírusok, melyek emberről emberre kézfogás, használati tárgyak, de leginkább cseppfertőzés útján terjednek. Gondoljuk csak el, hogy a tüsszentéskor kiáramló levegő közel 150 km/h sebességgel szabadítja környezetünkre a fertőző vírusok ezreit. A kórokozók a nyálkahártyákon keresztül jutnak be a szervezetbe, s ott fertőzést okoznak. A lappangási idő rövid, mindössze 2-3 nap, de már a lappangási időszakban is fertőz!
A szervezet ellenanyagot fejleszt ki minden ilyen vírus-támadás alkalmával, vagyis legközelebb már képes lesz az ugyanilyen vírusnak ellenállni, ám a náthát okozó vírusok nagy száma lehetetlenné teszi, hogy mindegyikre legyen kész ellenszere. Ez magyarázza azt, hogy sokan sorozatos „megfázástól” szenvednek, az egyik nátha szinte észrevétlenül „megy át” a másikba.
Érdemes tudnunk, hogy az orrnak – számos funkciója mellett – igen fontos feladata a belélegzett levegő melegítése és párásítása. A melegítés érdekében a reflexes hatásra erősen megduzzadni képes orrkagylók szabályozni tudják az átáramló levegő mennyiségét. Az orrnyálkahártya duzzanatának fontos ingere a hőmérsékletváltozás: a hirtelen lehűlés, vagy felmelegedés. (Utóbbit megtapasztaljuk, amikor télen a hidegből meleg szobába lépünk.)
A párásítást a nagyfelületű nyálkahártya végzi. A képződő nagyobb mennyiségű, nem kóros nyálka tiszta, átlátszó, kissé nyúlós-tapadós. Ezzel ellentétben a vizes, vagy épp ellenkezőleg, sűrű, gennyes, (sárgás) váladék valamilyen betegség jele.
Ha az orrunk eldugul, s így hosszasan nyitott szájjal kényszerülünk lélegezni, a melegítés és párásítás funkciójának kimaradása az alsóbb légutak nyálkahártyájának károsodásához vezethet. Az orr főüregének eldugulása miatti kellemetlen érzést csak fokozza az egyébként légtartó orrmelléküregek nyílásának – nyálkahártya duzzanat miatti – elzáródása, belső légnyomásának csökkenése, ami önmagában is fejfájást okozhat.
Ilyenkor első a bőséges váladék eltávolítása, melyhez ismernünk kell a helyes orrfújás technikáját. Mindig kissé előrehajtott fejjel, és mindig csak az egyik orrnyílást befogva szabad orrot fújni, hogy elkerüljük a váladéknak a melléküregekbe vagy a középfülbe jutását. A nehezen kifújható váladékot hígíthatjuk élettani sóoldattal, vagy Salvus gyógyvízzel öblögetve, orrcseppel, vagy nyákoldó gyógyszerek segítségével. Az orrnyálkahártya védelme érdekében 3 napnál hosszabb ideig ne alkalmazzunk nyálkahártya-lelohasztó orrcseppeket. Az orrjáratok nyitva tartására eredményes lehet a kamillás, eukaliptuszolajos, mentolos inhalálás, amely egyben közérzetünket is javítja.
Érdemes hangsúlyoznunk, hogy az antibiotikumok a vírusokkal szemben hatástalanok, tehát egy szövődménymentes náthán semmit sem segítenek! A felesleges antibiotikum fogyasztásával a rezisztens baktériumtörzsek szaporodását lehet csak elérni. Más a helyzet azonban, ha bakteriális felülfertőződés miatt szövődmény – például középfül-, vagy arcüreg-gyulladás – alakul ki. (Érdemes megjegyezni, hogy a középfül-gyulladás leggyakoribb oka a helytelen orrfújás.)
Az antibiotikum-rezisztencia elkerülésére az orvos által felírt antibiotikumot az előírásnak megfelelő adagolásban, az utolsó szemig szedjük be! Meghűlés ellen, megelőző célzattal, sohase szedjünk antibiotikumot, ne adjunk másnak kölcsön, és senkitől ne fogadjunk el ilyen gyógyszert, még egy pár napos „öngyógyító” kúra erejéig sem.
A közelgő hideg időjárás miatt fontos eloszlatnunk azt a gyakori tévhitet is, hogy az alkohol fogyasztása véd a meghűléstől. Ellenkezőleg, kitágítja az ereket, ami fokozza a szervezet hő-leadását. Különösen igaz ez a télen népszerű, kirándulások és síelés alkalmával előszeretettel fogyasztott forró szeszesitalokra, például a grogra és a forralt borra.
Dr. Elek Csaba
Dr. Votisky Péter
(HáziPatika.com)
