Atomrobbanáshoz hasonlítható környezeti hatások
Csernobil körül, a tiltott zónában élők és más túlélők sugárzásból eredő, súlyos következményekkel járó egészségkárosodásának valószínűsége kisebb, mint azoké, akik a nagyvárosok levegő-szennyezésének vagy dohányfüstnek vannak kitéve. Az összehasonlítás a Japánban történt atomrobbantásokkal kapcsolatban is megállja a helyét.
Hirosimában és Nagaszakiban a túlélők körében az atomrobbantás okozta átlagos élettartam-csökkenés kisebb, mint amit a túlsúly vagy az aktív dohányzás okozhat. A passzív és az aktív dohányzás, a légszennyezés és a túlsúly egyenként is legalább annyival csökkentik az élettartamot, mintha az érintettek az ismert atomrobbanások túlélői lennének.
Az összehasonlítás statisztikai eszközökkel rávilágít túlélési esélyeinkre abban a környezetben, amelyben élünk. Meg kell jegyeznünk, hogy az említett három rizikófaktoron kívül még számos más tényező is csökkentheti várható élettartamunkat, mind lakóhelyünkön, mind munkahelyünkön. Egy norvég felmérés szerint a magasfeszültségű távvezetékek közelében lakó nők között az emlődaganatok valószínűsége 60%-kal növekedhet.
Jelentős lehet a munkahelyi ártalmak egészségkárosító hatása is. Az ülő munka megnövelheti a bél és a hasnyálmirigy daganatok előfordulását. A nyomdaipari és fémipari munkások között, az autószerelőknél, az irodai munkát végző, illetve áruházi eladó nőknél, a ruhatisztítóknál, a műanyagipari munkásoknál és a festőknél általában a húgyhólyag rák előfordulása is magasabb lehet az átlagosnál. Építőmunkásoknál főként a cement- és fűrészpor, valamint az aszfalt gőz és diesel füst következtében a gyomor, nyelőcső és a felső légutak rákos megbetegedései, valamint a szívbetegségek jelentkezhetnek gyakrabban.
Az utóbbi években kezdték el kutatni annak okát, miért jelentősen jobb a túlélési esélye azoknak a rákosoknak, akiknek betegségét nyáron vagy ősszel diagnosztizálták. Igaz ugyan, hogy ilyenkor fogyasztjuk a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt, de emellett egyre több adat igazolja azt is, hogy a napfény ultraibolya sugárzása gátol számos ráktípust (pl. emlő, prosztata, tüdő, bél tumorok, Hodgkin és non-Hodgkin lymphoma) függetlenül attól, hogy maga a napsugárzás is bőrrák-keltő hatású lehet. Kutatók a jelenség mögött a napfény D-vitamin képző tulajdonságát gyanítják.
A napfény 20-30 perc alatt 20000 egység D-vitamint képezhet a szervezetben. Ekkora mennyiséget mesterséges formában nehéz lenne bejuttatni a szervezetbe. A mérsékelt, leégés nélküli napozás tehát hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez. A bőrrák által veszélyeztetettek a D-vitamint természetes formában, táplálék útján vihetik be szervezetükbe tojás és hal, vagy a gyógygombák közül a Bokrosgomba és kivonatai által.
Kockázat növelő körülmények (pl. munkahelyi ártalmak) esetén egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással, immunerősítő gyógygomba kivonatok és más egészségmegőrző funkcionális élelmiszerek fogyasztásával csökkenthetjük a kockázatot. A Patkónyelv kivonat az immunerősítésben és rákmegelőzésben, illetve kiegészítő terápiában, a Pecsétviaszgomba és Lepkefű kivonat a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a Kígyószál kivonatot tartalmazó keverék az agy egészséges működésében, a Cseppkőgomba kivonat keverék a gyomor és a bél egészséges működésében nyújthat segítséget.
Varga Gábor,
Dipl.-Kfm.
Részletes info:
www.VITANAX.EU
T.: 06-30/391-80-80
