Immunrendszerünk két, egymásra épülő rendszerrel védelmez minket. A veleszületett (öröklött) immunitás az elsődleges immunológiai védelmi vonal. Főként a makrofágok és a természetes ölősejtek révén, szervezetünkben hatékony pusztító mechanizmusok jönnek létre a kórokozókkal szemben. A szerzett (adaptív) immunitás márjól ismert, az oltások is ezen alapulnak. 1-2 hét alatt alakul ki, de hosszú távon biztosítja az immunrendszer memóriáját, és ennek megfelelő ellenanyagokat termel.
Alapvetően a génjeink határoznak meg minket, így immunrendszerünk sejtjeit és az antigén receptorokat is gének hozzák létre. A veleszületett immunitás sejtjei már jóval a születés előtt megjelennek a magzat szervezetében. Adaptív immunitás azonban csak a születést követően alakul ki. A korai bélkolonizáció, a bélrendszerünkben található jótékony baktériumok száma és diverzitása alapvető hatással van immunrendszerünkre, egészségünkre.
Kimutatták, hogy a születés módja (császármetszés vagy hüvelyi úton történő szülés) élethosszig tartóan befolyásolhatja egy egyén immunrendszerét és akár egy immunbetegség kialakulását is. Spanyol kutatók szerint a császármetszéssel történő születés kockázatot jelenthet különböző immunbetegségek kialakulásában.
Bizonyították, hogy a születés módja erősen alakítja az újszülött korai mikrobiális expozícióját, immunkörnyezetét. Hüvelyi úton történő születés esetében, az anya hüvelyi- és székletmikrobáival való találkozás előnyös a baba számára. Ez nagyrészt meghatározza a bélben megtelepedő mikrobák típusát és sokféleségét, továbbá más baktériumok megtelepedését is. A császármetszéssel született babák elsőként főként a bőrön élő baktériumokkal találkoznak, a későbbiekben is kevesebb féle baktériumtörzs található meg a bélrendszerükben. Kutatások szerint még 7 éves gyermekeket vizsgálva is kimutatták, hogy a császármetszéssel született gyermekek bélrendszere kevesebb jótékony baktériumot tartalmazott.
Ha a vajúdás szakasza kimarad (például programozott császármetszés esetében) és az ettől a folyamattól függő méhen belüli immunválaszok nem lépnek fel a magzatban, mindez negatívan befolyásolja az újszülött immunkörnyezetét. A vajúdás alatt ugyanis a méhen belül magasabb szintre emelkednek a gyulladásos citokinek, melyek elősegítik a méh összehúzódását, a méhnyak tágulását és aktiválják a baba immunrendszerét, mely magasabb fehérvérsejtszámban nyilvánul meg születés után.
Klinikai vizsgálatokból kiderült, hogy a császármetszéssel született gyerekek magasabb rizikócsoportba tartoznak olyan immunrendszeri eredetű megbetegségek kialakulásában, mint az ételintoleranciák, a felső légúti allergiák és az ekcéma.
Habár a születésünk körülményeit nem tudjuk befolyásolni, életünk során megfelelő táplálkozással és étrend-kiegészítőkkel tudjuk támogatni az immunrendszerünket. A vitaminokon és ásványi anyagokon kívül, melyeket jól ismerünk – mint például a C-, D-vitamin, cink és szelén előnyös kombinációi –, egyes növényi kivonatok és gombák is képesek segíteni. Erre az egyik leghatékonyabb a természetes hatóanyagok közül a gombák sejtfalában megtalálható béta-glükán, mely immunerősítő hatását mind a veleszületett (makrofágok és természetes ölősejtek), mind az adaptív immunrendszer sejtjeinek (T-helper és B-sejtek) aktiválásán keresztül fejti ki. A növényi kivonatok közül pedig kiemelkedik a bíbor kasvirág, mely komplex hatóanyag összetétele révén megnöveli a citokinek szintjét, aktiválja a makrofágokat és gyulladáscsökkentő hatású.
Dr. Pápay Zsófia
szakgyógyszerész
