Az alváshiány megbetegít
A mindennapok során átélt stressz, a testi és lelki problémák egyaránt megnehezítik a nyugodt pihenést. Gyakori eset, hogy munkánk, vagy épp a szórakozás nyúlik hosszan az éjszakába, s emiatt későn kerülünk ágyba.
Az alváshiány hátterében azonban bizonyos rendellenességek is állhatnak. A nap közben jelentkező fáradtság ellenére éveken át diagnosztizálatlan betegként küzdünk olyan tünetekkel, melyekre valójában létezik megoldás.
Az alváshiány jelentősen csökkenti teljesítőképességünket, éberségünket. Rontja memóriánkat, gondolkodási és információ-befogadási, feldolgozási képességünket. A krónikus fáradtság hatással van életminőségünkre, gátolja társasági életünket, növeli a munkahelyi és közlekedési balesetek kockázatát.
A rossz alvás számtalan betegség előidézője lehet. Hosszú távon magas vérnyomást, szívinfarktust, szívelégtelenséget. Vezethet elhízáshoz, lelki betegségekhez, de jelentkezhet magzati, vagy gyermekkori fejlődési visszamaradás képében is.
Vizsgálatok adatai alapján a naponta kevesebb, mint 6-7 órát alvók körében magasabb a halálozási arány. Az alváshiány nagyobb halálozási kockázati tényező, mint a dohányzás, a magas vérnyomás, vagy a szívbetegségek.
Az elegendő alvásidő a sikeres fogyókúra elengedhetetlen feltétele. Ennek hiányában nem csak a plusz kilóktól nehezebb megszabadulnunk, de elhízás is könnyebben következik be.
Az American Sleep Disorders Association szervezet adatai alapján több mint 85 féle alvási zavar létezik. A rendellenességek egy részét az alvás során jelentkező légzési problémák alkotják. A krónikus horkolás rendszerint valamilyen szív-, vagy az agy területét érintő betegséggel áll összefüggésben. Az alvási apnoé, vagyis az alvás közben jelentkező légzéskimaradások gyakori oka a diabétesz, vagy asztmás betegség.
Szánjunk tehát időt szervezetünk regenerálására, s ha hét közben nem is megoldható, de legalább hétvégén pihenjünk többet!