IMMUN-ABC
Immunrendszerünket a limfociták és az immoglobulinok sokadalma rendkívül bonyolult kölcsönhatásokon keresztül működteti. A limfocitáknak két nagy csoportja van: a B-sejtek és a T-sejtek. A B-sejtek nevüket a csontvelő angol nevéről (bone marrow), a T-sejtek pedig a csecsemőmirigyről (tímusz – thymus) kapták. A limfocitáknak durván 80%-a T-sejt és 15%-a B-sejt. A limfociták a fehérvérsejteknek mintegy a 20-40%-át alkotják.
A B-sejtek a csontvelő őssejtjeiből származnak, és legfobb feladatuk az ellenanyagképzés. Ezzel szemben a csecsemőmirigy által aktivizált T-sejtek a sejtes védelem alapját képezik. Ezeknek a T-sejteknek az élet korai szakaszában különféle alfajai jönnek létre, melyekből később a megfelelő ellenanyagot (antitestet) termelő sejtvonalak kezdenek szaporodni. Mivel a tímusz felnőttkorra elsorvad, a későbbi életkorban új sejtvonalak kialakításának a lehetősége rendkívül lecsökken vagy elvész.
A T-sejtek egyik alosztálya hormonszerű anyagokat termel, melyek serkentik az ölősejtek és a B-sejtek növekedését és működését. Léteznek továbbá gátló funkciójú T-sejtek, és memória T-sejtek, melyek az egyszer már a szervezetbe betört kórokozók felismerésére és a gyors immunválasz beindítására programozottak. Az irányító T-sejtek (helper-sejtek) citokineket termelnek, melyek a csontvelőből származó B-sejtekben specifikus ellenanyagok, immunglobulinok (gömbalakú fehérjék) termelődését indukálják. Ez a folyamat szinte hihetetlen sebességgel játszódik le, egy sejt másodpercenként akár 2000 ellenanyag-molekulát is képes előállítani. Ezek ártalmatlanítják a kórokozókat, egyrészt úgy, hogy a felszínére tapadnak, s ott a membránt feloldják, másrészt „összeragasztják”, „kicsapják”, működésképtelen rögökké alakítják őket.
Az immunglobulinoknak (Ig) különféle alosztályai vannak, melyeket betűkkel jelölnek. Legnagyobb mennyiségben, mintegy 76%-ban az IgG (másodlagos immunválaszért felelős) található, míg az IgA aránya 15%, az IgM-é 8%, az elsődleges immunválaszt adó IgD-é 15%, míg az autoimmun válaszokat (allergia, reumás ízületi gyulladás, stb.) indukáló IgE mindszössze 0,002%-ban van jelen.
Amikor a szervezet először találkozik egy kórokozóval, először fel kell ismerje, hogy az „idegen”, majd meg kell terveznie és le kell gyártania az elpusztításához szükséges ellenanyag-molekulát (IgM). Ezt nevezzük elsődleges immunválasznak, ami lassú, kevéssé hatékony, ám nagyon fontos folyamat.
Ha viszont a szervezet korábban már találkozott a kórokozóval, akkor az IgG lép akcióba. Ez a másodlagos immunválasz, sok előnnyel jár, rövidebb a reakcióidő, nagyobb mennyiségű immunglobulin képződik, melyek azonnal reakcióképesek.
Van egy másik természetes immunitási forma, ez a magzati élet alatt az anyai szervezetből és a szoptatás alatt az anyatejből a gyermek szervezetébe jutó anyai ellenanyagok révén fejlődik ki, de az elválasztás után néhány hónappal – az ellenanyag-molekulák pusztulásával – megszűnik.
Végül az immunitás mesterségesen is létrehozható aktív és passzív módon. A védőoltásokkal gyengített- vagy elpusztított kórokozót juttatnak a szervezetbe. A másik mód, amikor például állatokban termeltetett vagy más technológiával előállított emberi eredetű ellenanyagot adnak a beteg szervezetébe. Ez utóbbi csak addig véd, amíg a szervezet le nem bontja.
Az öregedés során a növekedési hormon elválasztás csökken, egyre nehezebben különíti el az immunrendszer a saját antigént az idegentől. A T-limfociták – amelyeknek a daganatsejteket kell felismerniük – lassabban válaszolnak, valószínűleg ezért gyakoribbak idős korban a daganatok.
