Táplálkozásunkban – még szűkös anyagi körülmények között is – egyre inkább a bőség zavarával küzdünk: megsokszorozódott a készítmények száma, az élelmiszerek sokasága nagy minőségi és mennyiségi választékot kínál. A divatok étrendünkre is nagy hatással vannak, hiszen például a mediterrán, a kínai vagy a francia konyha egyre inkább „beköltözik” lakásunkba.
Az élelmiszerek bőségének zavara ellenére mégis az derül ki, hogy főleg vitaminokból és nyomelemekből keveset juttatunk szervezetünkbe. Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok, növényi kivonatok, algák, baktériumokkal dúsított tejtermékek jórészt már a szupermarketek polcain is megtalálhatók.
Külön nagyrabecsülést a vitaminok élveznek. Ismert tény, hogy a vitaminok nélkülözhetetlenek az életfolyamatok fenntartásához. Például a D-vitamin a csontfejlődéshez, az A-vitamin a bőr és a nyálkahártya épségéhez, a C-vitamin az immunrendszer működéséhez. De honnan tudhatjuk, hogy mikor, mire és főleg miből mennyire van szükségünk? Mennyi az elég? Idősebb korban változik-e a szükségletünk? Kevesebb kell-e vagy esetleg éppenséggel több?
„A vitaminszükséglet az országhatároknál szemmel láthatóan változik”, mondja Udo Pollmer, német élelmiszerkémikus. „Az útlevéltől függ, hogy az embernek mennyi vitaminra van szüksége, mivel az állam írja elő, hogy állampolgárainak mennyi tesz jót. A német ember szervezetét C-vitaminból napi 60 milligrammra tárazták be, a magyarnak ahhoz, hogy fitt és egészséges legyen, állama szerint már a fele is elég. Hasonló a helyzet a D-vitamin esetében is: a kanadai beéri 2,5 mikrogrammal, míg a német 5 mikrogrammot (tehát pont a kétszeresét), a francia pedig még a négyszeresét is igényli annak, ami a kanadait egészségesen tartja.” Ez a helyzet nem nagyon megnyugtató. Még a jól ismert C-vitamin esetében is érhet minket meglepetés. A kevés C-vitamin valóban tipikus hiánybetegséget, skorbutot okoz. A tengeri hajózás gyakorlatából ismeretes, hogy a skorbutot déligyümölccsel szinte játszva meg tudták gyógyítani, amit későbbi laboratóriumi vizsgálatok be is bizonyítottak.
Pollmer szerint azonban a történetnek egy bökkenője azért van: a skorbutot merőkanálnyi adag C-vitaminnal sem lehet teljesen kigyógyítani, a véredények valamennyire károsodnak. Ha viszont a betegek helyette friss citrom- vagy narancslevet kapnak, a skorbut hamarosan teljesen eltűnik. Úgy vélték, a déligyümölcsben legalább még egy hatóanyagnak kell lennie. Meg is találták a flavonolt. Egyedül egyikük sem képes a skorbut kezelésére, kettőjük kombinációja azonban már kis mennyiségben is nagy hatású.
A fejlett országokban a népesség körülbelül egyharmada szed időnként vagy rendszeresen vitaminokat és ásványi anyagokból álló készítményeket, elsősorban a nők és az idősebb korosztály. Heveny vagy idült vitaminhiányt általában csak bizonyos diéták vagy betegségek, illetve az egészségtelen, egyoldalú táplálkozás idéz elő, egyébként a természetes élelmiszerek változatos fogyasztása is „okosan” szolgálhatja egészségünk és vitalitásunk megóvását, fenntartását.
De mi a helyzet az egészségünket károsító ún. szabad gyökökkel? Szabad gyökök alatt leegyszerűsítve atomokat, molekulákat és kémiai vegyületeket értünk, melyek külső burkában páratlan számú az elektron. Emiatt vegyileg instabilak és extrém a reakcióképességük. Különösen a szabad oxigéngyököket tartják nagyon alattomosaknak. A hiányzó, illetve a többletelektron mindenre reagál, ami az útját keresztezi, ezzel molekuláris szinten hatalmas károkat okoz. Igen ajánlatos tehát a szabad támadók elleni védekezés.
Erre a teóriára alapul a védekezési koncepció is: az oxidációt gátló szerek, az ún. ACE-brigádok bevetése. A rövidítés az A-vitamin (elő-vitaminja a béta-karotin), a C- és E-vitamin első betűjéből áll. Mindhármuk csodákra képes a rákos, a szív-érrenszeri megbetegedések, a reuma és például a szürke hályog megelőzésében. Sőt az öregedés ellen is védőbástyaként működik, mivel megvédi a többszörösen telítetlen zsírsavat (az LDL-t) az oxidálástól, ami egyébként az érelmeszesedés kialakulásában játszik szerepet.
Tanulmányok sokasága bizonyítja a táplálkozás és bizonyos betegségek kialakulásának rizikója közötti kapcsolatot. Így például azt, hogy a csökkentett gyümölcs- és zöldségfogyasztás növeli a rákos megbetegedések kockázatát.
Daganatos betegek számára a vitaminok, antioxidánsok szedése azonban körültekintést igényel, mivel egyes tanulmányok szerint például a tüdőrákos dohányzó emberek elhalálozási rátája megnőtt, ha ß-karotint kaptak. Tehát dohányzók, szív- és érrendszeri betegségben szenvedő emberek, és azok számára, akik azbeszttel dolgoznak, az emelt mennyiségben (15 mg/nap) adott A-(Pro)vitamin káros lehet.
Idősebb embereknek az E-vitamin esetében ajánlatos az óvatosság. Bár a zsírban oldódó vitaminok közül az E-vitamin relatíve ártalmatlannak számít, túladagolás esetén vérzési rizikót jelenthet, különösen véralvadási zavarokban szenvedőknél, illetve más orvosságokkal való kölcsönhatása miatt. Időseknél E-vitamin adagolása mellett a heveny légúti fertőzések gyógyulása elhúzódhat, és intenzív sportolás esetén is a megfázásos betegségek magasabb rizikóját észlelték.
Táplálékainkban számtalan antioxidáns található, amiket a természet okosan adagol. Egyes élelmiszerek előállításánál ugyancsak használnak antioxidánsokat, azok tartóssága érdekében. Például általában alacsony adagolású antioxidáns védi a margarint is a megavasodástól.
A természetes élelmiszerek nemcsak néhány népszerű vitamint tartalmaznak, hanem hatóanyagok sokaságát, melyekből a tudomány manapság egyre többet ismer fel. Mindegyikük, de főleg kölcsönhatásuk nélkülözhetetlen az egészség és a teljesítőképesség fenntartásához. A hagyma például csökkenti az allergiára való hajlamot és a vérnyomást, egyidejűleg erősíti a szívműködést és a szervezet immunreakcióját. Minél sokoldalúbb és természetesebb tehát táplálkozásunk, annál jobban támogatja a szervezetünkben lévő erők összjátékát. Jórészt nem is tudunk róla, hogy milyen komoly védelmi funkciót látnak el elfogyasztott természetes ételeink. Ki tudja például, hogy a dióban lévő összetevők megvédenek a penészmérgektől, és az almában lévő quercetin meggátolja a gyulladásokat és megöli a vírusokat?
Az embereknek tehát valóban szükségük van az élelmiszerekben lévő hatóanyagok sokféleségére, akár az oxidánsok rombolásának kivédésére is.
A vitaminkészítmények esetében a túladagolás elkerülése érdekében az EU igyekszik pontosan rögzíteni a maximális határértékeket, s harmonizálni akarja a nemzeti adagolási előírásokat, mert – mint tudjuk – az egyes tagállamok vitamin-mércéje igen eltérő.
Vitathatatlan, az orvos vagy természetgyógyász által javasolt, a betegségek megelőzéséhez vagy kiegészítő kezeléséhez szükséges vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok mindenkinek és minden életkorban nagy segítséget jelenthetnek. Ám nem rendezkedhetünk be arra, hogy ezzel helyettesítsük a változatos, egészséges étkezést. Ha friss gyümölcsökre, zöldségekre, változatos táplálékokra támaszkodó életformánkhoz még friss levegő, és korunknak megfelelő mozgás is párosul, még ráncainkat is humorral viseljük.
Jelinek Mária
Korkontroll-szakértő
Info: www.korkontroll.hu
