A növények, így az általunk elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek is számos növényi pigmentet, színanyagot, flavonoidot tartalmaznak. 1930-ban Szent-Györgyi Albert a flavonoidok felfedezésekor már megállapította, hogy ennek a vegyületcsoportnak komoly szerepe van az egészség megőrzésében – például érfalvédő, gyulladáscsökkentő hatás. Azóta a flavonoidok (rutin, kvercetin, kempferol, heszperidin, diozmin, apigenin stb.) egészségvédő hatását már széles körben kutatták és bizonyították.
Megtudtuk, hogy erőteljes antioxidánsok, befogják és semlegesítik szervezetünkben a fehérjéket és nukleinsavakat károsító (pl. érelmeszesedést okozó) szabad gyököket. Védik a sejteket az oxidatív stressztől, így növelik azok élettartamát.
Egyes flavonoidok, így például a quercetin megakadályozhatja a hisztamin és egyéb allergiát vagy gyulladást okozó anyagok termelődését.
A növények flavonoid tartalma évszakonként változik: a nyári hónapokban 4-5-ször magasabb.
Az üvegházban termelt zöldségeké például alacsonyabb, a flavonok szintéziséhez szükséges UV-B napsugárzás hiánya miatt. A téli tárolás vagy fagyasztás is csökkenti a flavonoid tartalmat, így nagyobb mennyiség fogyasztása szükséges. Együnk tehát a tél végi, kora tavaszi időszakban is minél többször „színeket”!
Forrás: healthline.com/nutrition
