Talán kevesebben gondolnak arra, hogy az elhízás számos betegség melegágyát képezheti, gondoljunk elsősorban a keringési rendszerünket érintő érelmeszesedésre, magas vérnyomásra, melyektől egyenes út vezethet a szív-érrendszeri katasztrófákig. Emellett az elhízás okozhat vesebetegséget, anyagcserezavarokat, inzulin rezisztens cukorbetegséget is, sőt egy 2020-as tanulmány szerint a SARS-CoV-2-vel kezelt betegek közül nagyobb arányban szorultak mesterséges lélegeztetésre a túlsúlyosak1.
Mitől vagyunk éhesek?
Éhségérzetünket alapvetően két, az emésztőrendszerünkben termelődő hormon szabályozza: a leptin és a ghrelin.
A leptint nagyrészt a vékonybélben lévő zsírsejtek és enterociták termelik, az éhségérzet megszüntetésével járul hozzá a szervezet energia-egyensúlyának fenntartásához. Elhízás esetén csökken a szervezet leptin iránti érzékenysége, így a felhalmozott többlet ellenére továbbra is éhesnek érezzük magunkat2.
A ghrelin, melyet éhséghormonnak is nevezünk, üres gyomor esetén termelődik és váltja ki az éhségérzetet. Fokozza az energiabevitelt, a többletet pedig a zsír- és glikogénraktárakba irányítja. A fokozott ghrelintermelés a testsúly növekedését eredményezi3. Az optimális testsúly (és éhségérzet) tehát e két hormon egyensúlyától függ.
Itt a segítség!
A probléma egyik természetadta megoldását a Garcinia Cambogia gyümölcs héjából kivont hidroxi-citromsav (HCA) nyújtja, mely napjaink egyik legismertebb fogyókúrás étrend-kiegészítője. Egyes kutatásokban a HCA növelte a jóllakottság-érzethez kötődő szerotonin termelődését, másrészt fokozta a vérszérum leptin-koncentrációját4.
Egy másik fontos hatóanyag az almahéjban (és bizonyos rozmaringkivonatokban) található urzolsav, mely a vizsgálatok szerint a vércukor- és koleszterinszint csökkentése mellett növelte a szervezet „mini erőműveiként” funkcionáló barna zsírsejtek számát5.
A felesleges kalóriákat raktározó nagy fehér zsírsejtekkel ellentétben a kisméretű barna zsírsejtek számunkra hasznos munkát végeznek: 300-szor annyi hőt képesek termelni, mint testünk más szövetei, ezzel segítve a „sárga zsír” elégetését.
Ne hámozzuk meg az almát!
Az előbb említett urzolsav és számtalan hasznos flavonoid mellett az almahéj pektint is tartalmaz, mely a szakirodalom szerint csökkenti a koleszterinszintet, jótékony hatással van a szív-érrendszerre és értékes rostot képez az emésztőrendszer számára.
Az éhség szempontjából legfőbb tulajdonsága, hogy vízzel elegyedve telítettségérzetet kelt a gyomrunkban6.
A klorogénsav, mely többek között a zöldkávéban is fellelhető biológiailag aktív étrendi polifenol, szintén alkalmas az éhségérzet csökkentésére.
Szakértők szerint döntő szerepet játszhat a lipid- és glükóz-anyagcsere szabályozásában, így segíthet például az elhízás, a diabetes és a szív-érrendszeri betegségek kezelésében7.
A hazai adatok borongós „kórképet” festenek le társadalmunkról: a Központi Statisztikai Hivatal információi szerint 2019-ben a felnőtt férfiak 65%-a, míg a nők 53%-a volt túlsúlyos vagy elhízott a BMI-indexük alapján8.
Ebben leginkább a 65 év felettiek érintettek, közülük 71% tekinthető túlsúlyosnak. E téren Európa „élmezőnyében” járunk, csak az Egyesült Királyság előz meg minket az elhízottak arányát tekintve.
Források: http://sweeteners.org/european-congress-on-obesity-2013/
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7264509/
- Pan H, Guo J, Su Z (May 2014). “Advances in understanding the interrelations between leptin resistance and obesity”. Physiology & Behavior. 130: 157–169. doi:10.1016/j.physbeh.2014.04.003 PMID 24726399
- (2016) „Enhanced responsiveness of Ghsr Q343X rats to ghrelin results in enhanced adiposity without increased appetite”. Sci Signal 9 (424), ra39. o. DOI:10.1126/scisignal.aae0374. PMID 27095593.
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16366421/
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3379974/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22190137/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29080460/
- https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fek008.html
