Minden cukor ugyanolyan „egészségtelen”? Egyáltalán nem! A legkevésbé egészségesnek a cukorrépából, kukoricából vagy egyéb növényekből többszörös finomítással nyert kristálycukrot tarthatjuk. Nem csak azért, mert természetellenesen tömény, legalább 95%-os arányban tartalmaz cukrot, hanem azért is, mert emésztéséhez, földolgozásához a szervezetünknek nagy mennyiségű kalciumra és B-vitaminokra van szüksége, amelyeket lehet, hogy más fontos folyamatokból fog elvonni emiatt. A manapság elterjedt kukorica- és gyümölcs-szirupokról ugyanez mondható el – az élelmiszeripar csak azért használja őket, mert még a répacukornál is olcsóbbak.
A közhiedelemmel ellentétben a barna cukor – melyet általában cukorrépából gyártanak – csak egy kicsit egészségesebb fehér társánál. Jó esetben azért barna, mert a finomítási folyamatot nem viszik végig, így marad benne értékes anyag (pl. B-vitamin). Rossz esetben azonban karamellel megfestik, azért barna.
A finomított nádcukor is hiába barna, ugyanolyan töménységben tartalmaz cukrokat, mint a sima, bolti kristálycukor.
A nyers, finomítatlan nádcukor azonban sokkal több pozitív élettani hatással bír. Tartalmazza a teljes B-vitaminskálát, egyéb ásványi anyagokat, íze lágy, kissé karamellás, talán kevésbé édes és határozottan kevesebb energiát tartalmaz. Sárgás-világosbarna színű, nagyobb, gyakran lágy kristályokból áll.
Kevésbé koncentrált cukortartalmú, viszont vitaminban, ásványi anyagokban bővelkedő alternatíva a juharszirup, amellyel sokan sütni-főzni is szoktak.
A fruktóz (gyümölcscukor) a bolti kristálycukornál 30-40%-kal édesebb, és azért „egészségesebb”, mert talán kevesebbet használunk belőle.
A méz cukortartalma minimum 80%-os, csak azért egészségesebb, mert sok vitamint, antioxidánst, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, egyben antibakteriális hatású is. 37 °C felett azonban értékes anyagai elvesznek, ezért süteményekbe és forró teába ne tegyük, mert inkább káros, mint hasznos lesz!
A cukoralkoholoknak csak kémiai értelemben van közük az alkoholhoz, nem lehet tehát berúgni tőlük.
A „leghíresebb” cukoralkohol a xilitol vagy nyírfacukor.
100 gramm xilitol 240 kcal-át tartalmaz, míg a bolti kristálycukor 380-390-et. Ugyanolyan édes, mint a kristálycukor, de energiatartalma alacsonyabb, ráadásul támogatja a szájhigiéniát: gátolja a baktériumok elszaporodását, ezzel segítve a fogszuvasodás és a felső légúti betegségek megelőzését.
Antimikrobiális hatása miatt nemcsak a kórokozók, hanem a tészták, sütemények megkeléséhez szükséges élesztőgombák szaporodását is gátolja, így kelt tésztákba nem érdemes tennünk.
Egyeseknél hasmenést okozhat, aki érzékeny rá, annak 2 hónapos hozzászokási időszakot javaslunk: napi egy kávéskanál fogyasztását jól tolerálja a szervezet, majd az időszak letelte után lehet emelni az adagot.
Egy másik kalóriaszegény cukoralkohol az eritritol (vagy eritrit). Kis mennyiségben megtalálható számos gyümölcsben, de alapvetően a cukrok erjesztésével állítják elő. Nagyobb mennyiségnél ez is okozhat puffadást, hasmenést, és ugyanúgy gátolja a gombák, baktériumok szaporodását, ezért kelt tésztákba nem való.
Végül a nullakalóriás sztívia (stevia) kerül említésre, mely a jázminpakóca nevű növény levelének kivonata, és akár 100-szor édesebb lehet a kristálycukornál, így minimális mennyiség szükséges belőle.
Dr. Balaicza Erika
belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók, immunerősítés,
allergiák és intoleranciák, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/70-422-44-39
www.balaicza.hu
