A pajzsmirigy két lebenye az ádámcsutka alatt, a gége ún. pajzsporcai alatt, a légcső legfelső részét közrefogva helyezkedik el. Jódtartalmú hormonjai, a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) a szervezet anyagcsere-folyamatainak, energiaforgalomnak és a hőszabályozásnak legfontosabb tényezői, fokozzák a zsírok és szénhidrátok lebontását, ezáltal segítenek energiához juttatni a szerveket – elsősorban a szívet és az izomzatot. Emellett az idegrendszer normális működéséhez is szükségesek. Ideges, feszült állapotban a pajzsmirigy megduzzad, vérbővé válik, ez okozza a jól ismert „gombóc-érzést”.
A T3 és T4-en kívül a mirigyben még kalcitonin is termelődik, ami a kalcium-anyagcserét szabályozza.
A tiroxin (T4) hormonnak a magzati életben központi szerepe van az agy megfelelő fejlődésében és a csontok növekedésében. A várandós anyák súlyosabb jódhiánya akár a gyermek törpenövéséhez és szellemi fogyatékosságához is vezethet, szerencsére ez manapság már ritkán fordul elő.
A T3 és a T4 szintéziséhez napi 100–150 mikrogramm jódra van szükség. Ez nem tűnik soknak, mégis, a világon másfél milliárdnyi ember jódhiányos, főleg a tengertől távol eső területeken, így Magyarországon is. Enyhébb esetben jódozott konyhasó, vagy jódos víz is elegendő, súlyosabb hiánynál viszont naponta jódoldatot kell fogyasztani.
Néhány hormontermelő szervünkhöz hasonlóan, a pajzsmirigy működését is az agyalapi mirigy szabályozza. Az ott termelődő TSH nevű hormon serkenti a pajzsmirigyben a tiroxin szintézisét, a tiroxin viszont gátolja a TSH termelődését (negatív visszacsatolás), ezáltal egy finom egyensúly alakul ki. Ennek felborulása alul, illetve túlműködéshez vezet, ami a szívre is káros hatással van.
A TSH segíti a pajzsmirigy kötőszövetének növekedését is, ezért túltermelés esetén a pajzsmirigy megnagyobbodik (golyva), sőt a szem mögötti kötőszövet is megszaporodhat, így a szem kidülled. A golyva nőknél 10%-os, míg férfiaknál 2%-os gyakorisággal fordul elő. Elsősorban szépészeti probléma, de idővel benyomhatja a légcsövet, légzési nehézséget okozva.
A tiroxin túltermelődése fokozott étvágy melletti fogyáshoz vezet, emellett remegés, gyors és erős szívdobogás, fokozott hőtermelés, verejtékezés, esetleg magas vérnyomás, nyugtalanság, érzelmi labilitás, alvás- és koncentrációzavar, ingerlékenység, gyors beszéd, sőt hasmenés is jelentkezhet.
Ezzel ellentétben, ha kevés a tiroxin, akkor lelassult mozgás, és szellemi működés, feledékenység, aluszékonyság, fáradékonyság, fázékonyság, lassult szívműködés, étvágytalanság, emellett a kötőszövetekben felhalmozódó vizenyővel (mixödéma) járó testsúlynövekedés, bőrszárazság, hajhullás, vérszegénység fordulhat elő. E jellegzetes tünetek természetesen a betegség súlyossági fokától függően jelentkeznek.
Alulműködés esetén szintetikusan előállított hormonnal helyettesítjük a kiesett funkciót. Az adag megállapítása nagy óvatosságot igényel, mert már kis eltérés is átlendíthet „a ló túlsó oldalára”, túlműködést okozva.
Túlműködés esetén a működést gátló gyógyszeres vagy radioaktív jódos, esetleg műtéti kezelés jön szóba, melyek következménye általában alulműködés, ám ennek kezelése egyszerűbb. A helyes kezelés beállítása – a mellékhatások miatt – gyakran hónapokig tart, addig – tüneti kezelésként – a homeopátia is szerepet kaphat. A kezelés megtervezését ezért tanácsos tapasztalt szakemberre bízni.
A göbös pajzsmirigybetegségek körébe tartozik a pajzsmirigyrák is, mely esetben a csomók rosszindulatúak, gyorsan, szinte megállíthatatlanul növekednek, sőt áttéteket is képezhet. Szerte a világon az utóbbi évtizedekben megduplázódott az e betegségben szenvedők száma.
Ennek ellenére a pajzsmirigyrák egy viszonylag ritka daganatos betegség – 1-2%-os gyakorisággal. Elsősorban a nőket, s főként a középkorúakat érinti. Magyarországon évente kb. 500 az új betegek száma, Összehasonlításként: évi 8000 az új tüdőrákos eset.
Kialakulásának okait még pontosan nem ismerjük, de rizikótényezőnek számít a családi halmozódás, az úgynevezett medulláris pajzsmirigyráknál például bizonyított a 10. kromoszóma elváltozása. Ugyancsak kockázati tényező a 40 év feletti életkor (fiataloknál ugyanis igen ritka), illetve a nyakat, mellkast vagy fejet ért besugárzás, amely genetikai hibákat okozhat egyes génekben. Fontos szempont a lakóhely jód-ellátottsága is, a jódban szegény országokban ugyanis több a pajzsmirigy beteg.
A betegség első tünete általában a nyakon keletkezett fájdalmatlan duzzanat. Ha e csomó gyorsan nő, azonnal forduljunk orvoshoz, mert a göb tovább fog növekedni, s egy idő után fájdalmassá válik, egyes pácienseknél rekedtséget is okoz. Előfordul, hogy a csomó kevésbé tapintható, ilyen esetekben valamilyen egyéb tünet, például gyengeség, fogyás, megmagyarázhatatlan trombózis, rossz esetben áttétek nyomán bukkanunk rá.
Pajzsmirigyrák gyanúja esetén az orvos először fizikai vizsgálatot végez, áttapintja a nyakat, megítéli a pajzsmirigy nagyságát, a göbök elhelyezkedését, méretét. Ezután kerül sor az ultrahangra, mellyel megállapítható, hogy jó- vagy rosszindulatú daganatról van-e szó.
A pajzsmirigy daganatok kezelésénél a legnagyobb hatékonysága a sebészi beavatkozásnak van, mellyel megpróbálják a rákos szövetet teljes egészében eltávolítani. A továbbterjedés elkerülése érdekében általában az egész pajzsmirigyet kiveszik, ami ugyan pajzsmirigy-elégtelenséget okoz, de ez pajzsmirigy-hormon tabletta adagolásával kezelhető.
Szövődmények természetesen a pajzsmirigy-operáció után is előfordulhatnak, például hangszalagbénulás, de az egy centiméternél kisebb daganat eltávolítása után a betegnek rendkívül jó az esélye a gyógyulásra.
A műtétet követően leggyakrabban izotópos kezelés következik, amellyel ugyancsak a pajzsmirigyet irtják ki. Ritkán alkalmaznak kemoterápiát, ugyanis a pajzsmirigyrák esetében nem tartják eléggé hatásosnak, sugárkezelés alá is csak azokat a betegeket vetik, akiken máshogy nem tudnak segíteni.
Dr. Eörsi Dániel
Korkontroll orvos-szaktanácsadó
www.korkontroll.hu
