A kezdeti nehézséget enyhíti, ha a gyerekek már találkoztak a pedagógusokkal, jártak az iskolában, így ismerik az őket befogadó környezetet. Szintén sokat segít, ha a szülők nem riogatják gyermeküket a tanévkezdéssel, inkább beszélgetés során felelevenítik saját kellemes iskolai élményeiket, és közösen választják ki a szükséges tanszereket.
Dr. Kovács Boglárka klinikai szakpszichológus az általános iskolások körében végzett felmérés alapján úgy látja, hogy minden 4. gyermek valamilyen pszichés szorongással küzd, amiről gyakran nem is tud a szülő. Nehezebb a helyzet, ha az egykori óvoda a közelben van, ahová vágyakozva tekintget vissza a kisdiák, miközben a suliban már az első napokban rendre és fegyelemre, sokféle szabály betartására késztetik. Enyhíti viszont a helyzetet, ha az osztályba korábbi óvodás társak is járnak.
Az iskolakezdés, a teljesítménycentrikusság, a társaknak, a pedagógusoknak és a szülőknek való megfelelés is hozzájárul a lelki bajok előtérbe kerüléséhez, melyeket testi tünetek – megmagyarázhatatlan has- és fejfájás, hányinger, étvágytalanság – is kísérhet.
A szorongás csökkenthető, ha a szülők és a pedagógusok türelmesek, engedik, hogy a gyerek saját tempójában végezze el a feladatokat, nincs sürgetés lassúság, illetve büntetés és megszégyenítés sikertelenség esetén. Ne feledkezzünk el viszont a jutalmazásról, az elismerésről, megerősítésről, ha ügyes volt!
A gyerekek gyakran álmosak, fáradtak a reggeli korán keléstől, nem is tudnak rendesen koncentrálni ilyen állapotban délután 4 óráig. Ideális lenne ezért fél 9-kor kezdeni a tanulást, napközben a szüneteket a friss levegőn tölteni és este időben, legalább 9 órakor ágyba kerülni. Kutatások igazolják, hogy hétköznapokon a szülők épp akkor, abban a mélyalvási fázisban ébresztik fel a gyerekeket, amelyre a növekedéshez és a memória stabilizálásához szükségük lenne.
Dr. Bódis Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatása alapján hangsúlyozza, hogy gyermekkorban több kapcsolat van az agy idegsejtjei között, mint a felnőtteknél. Ezért több és mélyebb alvást igényelnek, hogy befogadók legyenek az új ismeretekre, ráadásul sokkal jobban teljesítenek, ha tovább alhatnak reggel. Nem maradhat el azonban az esti rituálé sem: a kisiskolás ne maradjon egyedül délután, este a feldolgozatlan iskolai élményeivel, gondjaival. A beszélgetés, a szülői figyelem ilyenkor is aranyat ér!
Néhai Dr. Vekerdy Tamás pszichológus annak idején többször hangsúlyozta, hogy a gyermekek életében mindent meghatároz az első 5-6 év, a szülőkkel való kapcsolat, az érzelmi biztonság. Vajon játszottak-e vele eleget, szeretgették, mondtak-e neki mondókákat, meséket, énekeltek-e neki, magához ölelte-e elégszer az anya és az apa? Megtanult-e személyes érzelmeket kapni, elfogadni és viszonozni? Aki mindezt tudja, az védve van, úgy megy be az iskolába, aztán később a kamaszkorba és a felnőtt életbe.
A gyermeknek tudnia kell, hogy a szülei megvédik a külvilággal szemben, bármi történjen is. Nem baj, ha téved, ha hibázik, mert abból tanul. Ne dorgáljuk mindenért, ne szégyenítsük meg, ha rossz pontot vagy beírást kap. Beszéljük meg vele, hol hibázott, és segítsünk kijavítani a hibáit, meghagyva az önálló gondolkodását.
A tanító személyisége, lelkülete és hogy szereti-e eléggé a tanítványait, az később visszaköszön egy asztmában, gyomorfekélyben, allergiás betegségben, szorongásban, fejfájásban már serdülőkorban.
A kutatók több mint 17 000 embert követtek végig gyermekkortól felnőttkorig. Kiderült, hogy az, ami az iskolában és azzal párhuzamosan a családban történik egy gyermekkel, az kihat egész életére, felnőttkori egészségére, testi-lelki állapotára. Bár a gyerek nem választhatja ki vagy cserélheti le szüleit, de ha módunk van a pedagógus személyének kiválasztására, tegyük meg!
Forrás: WEBBeteg
