A Magyar Szív Egyesület ingyenes koleszterinszűrő akciókat szervez, mivel véleményük szerint a magyar lakosság körében az átlagos koleszterinszint – bár javuló értékeket mutat -, ám még mindig messze meghaladja a kívánatos értéket.
A koleszterin bizonyos mennyiségben elengedhetetlenül fontos vegyület szervezetünk számára. A vér emelkedett koleszterinszintje azonban súlyos kardiovaszkuláris megbetegedések kiinduló pontja lehet, ami ma Magyarországon tízből öt ember halálát okozza.
Tudjuk, hogy számos tényező játszik közre a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában, ezek egy része nem befolyásolható, ilyen többek között az örökletes hajlam, a nemi különbségek és az életkor.
Léteznek azonban befolyásolható kockázati tényezők is. Mint fő kockázati tényező, a magas koleszterinszint is ezek közé tartozik, hiszen mára egyértelműen bizonyított: a vérzsír magas szintjének csökkentésével jelentősen csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. Az átfogó életmód-változtatás, a tudatosan összeállított, kiegyensúlyozott táplálkozás, a napi rendszerességgel végzett testmozgás, a dohányzásról való leszokás mind-mind olyan tényezők, amelyek segítségünkre lehetnek az egészségünkért vívott koleszterincsatában.
Alakítsuk át táplálkozásunkat!
Ma már sokak számára ismert, hogy a koleszterinen belül az LDL „ártó” koleszterinszint felelős az érelmeszesedés kialakulásáért. A HDL „védő” koleszterin pedig képes megakadályozni a koleszterin lerakódását az erekben, illetve el is szállítja azt a szövetekből és az érfalakból. Fontos tudnunk, hogy a koleszterin nagy részét – 70-80 százalékát – saját szervezetünk állítja elő, a fennmaradó 20-30 százalék azonban az elfogyasztott tápanyagoknak köszönhetően, tehát saját döntésünk és ételválasztásunk függvényében jut be szervezetünkbe. Nos, ez az a rész, amit befolyásolni tudunk, amiért felelősek vagyunk, amivel csökkenthetjük, vagy növelhetjük a szív-érrendszeri betegségek amúgy is magas kockázatát.
Az új kutatási eredmények tükrében táplálkozásunk átalakítását kezdhetjük az elfogyasztandó növényi szterinek mennyiségének növelésével. Ezek bőséges forrását a gabonafélék magjában, az olajos magvakban, illetve a zöldségekben találjuk meg.
A szokásos európai, úgynevezett nyugati étrendben napi 150 mg növényi szterin található, míg például Japánban és Mexikóban ennél jóval többet, mintegy 400 mg-ot fogyasztanak, ám ez még mindig csak egyötöd-egyheted része az egészség fenntartásához szükséges és kívánatos napi 2-3 grammos mennyiségnek, aminek mi, magyarok mindössze 5 százalékát vesszük magunkhoz a napi étkezések során.
A kutatási eredményekből kiderül, hogy a növényi szterinek gátolják a bélben a koleszterin egy részének felszívódását, így csökken az LDL- koleszterinszint, míg a HDL-koleszterinszint és a triglicerid koncentráció változatlan marad. A növényi szterinek fogyasztása mellett tehát a vér koleszterinszintje egyértelműen csökken, miközben nem történik fokozott zsír- és energia-bevitel.
Fenti adatok igen meggyőzően mutatják, hogy milyen irányban és milyen mértékben szükséges megváltoztatnunk napi táplálékunk összetételét ahhoz, hogy koleszterinszintünket hosszútávon az egészséges értéken tarthassuk, vagy arra visszaállíthassuk.
Dr. Vértes András
a Magyar Szív Egyesület elnöke
www.koleszterinszint.hu
Magyar Szív Egyesület
vertesandras@istvankorhaz.hu
