Sokan szégyellik, hogy visszeres a lábuk, nyáron is csak harisnyában járnak, és emiatt még a strandra se merészkednek ki. A visszér olykor nagyon kellemetlen panaszokkal jár: ólomnehéz lábak, vizesedés, görcsös fájdalom, mintha szét akarna esni a vádli. A legnagyobb baj mégis az, hogy idővel súlyos szövődmények (fekély, trombózis) alakulhatnak ki belőle.
Kinek van visszere?
Mindenkinek. A szívtől a szervezet többi része felé haladó ereket hívjuk ütőérnek (verőér, artéria), visszafelé pedig a visszereken (gyűjtőér, véna) áramlik a vér. A köznyelv azonban csak az alsó végtag megvastagodott, bőrön keresztül is jól látható vénáit hívja visszérnek. Bár sokan már egy-egy pöttöm lila folt láttán is kozmetikushoz rohannak, orvosi értelemben visszerességről akkor beszélünk, ha a vénák tágak, ujjal elnyomhatóak. Az artériák fala vastag és izmos, bennük a vér viszonylag nagy nyomáson áramlik. Ezzel szemben a vénák vékony falúak, bennük a vér áramlása a környező izmok munkájától és a szív szívóhatásától függ.
Mitől alakul ki?
A fizika órák homályos emlékei közül talán feldereng az a képlet, hogy a folyadékoszlop nyomása a sűrűségen kívül a magasságtól is függ (p = ρ × g × h). Folyadékoszlopnak számít ereinkben a vér is, melynek sűrűsége mindig ugyanannyi, de a magassága a testhelyzettől függően változik. Ha még mindig négykézláb járnánk, akkor a végtagok vénáira csak a felettük lévő félméternyi folyadékoszlop nyomása terhelődne. Ám az ember felegyenesedett, és így a nyomás is mintegy háromszorosára nőtt. Sajnos a vénák vékony, gyenge fala nem erre van kitalálva, ezért a legnagyobb nyomásnak kitett helyen, az alsó végtagon vénatágulat jöhet lére. (Ezzel rokon jelenség az aranyér, ami nem más, mint a végbél környéki vénák tágulata.)
Kinek van rá hajlama?
Pontosan még nem ismert a visszerességért felelős gén, de az biztos, hogy a betegség jelentős családi halmozódást mutat, elsősorban női ágon öröklődik, de férfiaknál sem ritka.
Nagyobb a rizikó, ha valaki állómunkát végez, vagy ha rendszeresen 12 óránál többet dolgozik egyfolytában – pékek, felszolgálók és egészségügyi dolgozók tartoznak a veszélyeztetettek közé. A vénás véráramlás egyik fontos feltétele a környező izmok munkája, emiatt a mozgásszegény, ülő vagy egy helyben álló életmód fokozza a visszeresség kockázatát. További rizikótényező, ha valami akadályozza a vér visszafolyását a szív felé. Ilyen ok a várandósság, sokaknak a 9 hónap folyamán jelentkeznek az első visszerei. Az elhízás is elősegíti a visszerességet, a zsírpárnák ugyanis összenyomják a hasüreg vénáit, amitől még jobban megnő a lábakra terhelődő nyomás. Alhasi daganat is okozhat visszerességet, ilyenkor viszonylag gyorsan és aszimmetrikusan jelennek meg a tágult erek, néha ez a betegség első jele.
A szívben minden összehúzódáskor vákuum keletkezik, a fellépő szívóhatás a vénás áramlás egyik legfontosabb tényezője. Szívbetegség esetén csökken ez a hatás, emiatt az alsó testfélen felhalmozódik a víz. Mindennek a visszeresség csak az egyik, és sajnos nem is a legsúlyosabb részjelensége.
Mik a szövődményei?
A láb vénás rendszere igen összetett: a felületes, bőr alatti visszereken kívül a mélyben is húzódnak gyűjtőerek, a két rendszert pedig számos apró erecske köti össze. Visszérbetegség esetén a felszíni rendszer tágult vénáiban pang a vér, ezért megnő a mély vénákra jutó „forgalom”, emiatt ott is tágulat jöhet létre. A tágult vénákban lassul az áramlás, márpedig ha a vér nem folyik, akkor megalvad, azaz trombózis jön létre. A trombózis veszélyes betegség, mert az erek elzáródása tovább rontja a vénás keringést, és ha egy apró vérrög elszabadul, az a szíven keresztül a tüdőbe sodródhat. Ez a tüdőembólia, ami életveszélyt jelent. A trombózisra a visszerességen kívül a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése hajlamosít.
A rossz vénás keringés, azaz a pangás miatt a láb szövetei állandó oxigénhiánnyal küzdenek. Ezt legjobban a bőr sínyli meg, elvékonyodik, emiatt fertőzések, még rosszabb esetben fekély alakul ki.
Hogyan lehet megelőzni?
Nem vagyunk előrelátók. Fiatalon igen ritkán jut eszünkbe, hogy majd megöregszünk. A megelőzés alapelvei a testsúly-kontroll és a rendszeres mozgás – különösen családi hajlam esetén. A veszélyeztetettek rugalmas harisnyát (pólyát, fáslit) is viselhetnek, ami éppen annyira szorítja a lábat, hogy ne fájjon, de a vénákat nem engedi kitágulni. Csak rendszeres viselés esetén van értelme, ám gyakran pont a nyári melegben nem hordjuk, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
A megelőzéshez tartozik a meleg fürdő kerülése (inkább a zuhanyzást válasszuk). A vénás torna is hatékony, ez nem más, mint a láb izmainak rendszeres, alapos áttornáztatása terhelés nélkül (azaz fekve). Ugyancsak a csökkent gravitációs terhelés miatt ajánljuk a biciklizést és az úszást, amíg a futás visszereseknek csak fáslival ajánlott.
Hogyan lehet kezelni?
Orvosi szempontból a maximum egy milliméter széles, gyakran csoportokban látható erek – seprűvénák – nem számítanak betegségnek, és ezekből nem is szokott nagyobb tágulat kialakulni. Szintén nem betegség, legfeljebb előjel a combhát és vádli néhány milliméteres visszere, ilyenkor a megelőzés eszközeit kell alkalmazni.
A visszeresség fájdalmas következménye lehet a bőrpírral, duzzanattal járó felületes visszérgyulladás. Ennek megelőzésére és kezelésére ajánlott a véralvadásgátló heparinból készült krém. Az eszközös beavatkozások közé a műtét, az ún. szkleroterápia és a lézeres kezelés tartoznak. Műtéttel a kifejezetten nagy, panaszokat is okozó visszereket távolítják el. A kisebb, néhány milliméter vastag erek kezelésére a szkleroterápia (injekciós kezelés) is alkalmas, ennek során olyan anyagot fecskendeznek az erekbe, amitől azok elzáródnak, így nem tágulnak tovább. A gyógyu-
lás gyors. Még kíméletesebb, de csak a legkisebb erek eltüntetésére alkalmas módszer a lézer, mely szintén az erek elzárásán alapul. Mivel az apró értágulatok orvosi szempontból nem kórosak, az utóbbi két módszert nem támogatja a társadalombiztosítás.
A visszér és a szépség
Az ember külső megjelenésével kapcsolatban minden történelmi korszakban komoly társadalmi elvárások voltak, legfeljebb az ideál változott az idők folyamán. Manapság kőkemény konvenciók képződésének lehetünk tanúi: a kívánatos testi paraméterek – főleg a nők számára – tetőtől talpig megszabottak. A hajkorpa, a hónaljszőr és a narancsbőr mellett a visszér is a tabu-jelenségek közé tartozik, ami annyiban indokolt lehet, hogy utóbbi panaszt, sőt súlyos szövődményeket is okozhat. Kezelését ezért időben meg kell kezdeni, ám az ártalmatlan erecskék feletti aggodalmaskodás teljesen felesleges.
Dr. Eörsi Dániel
orvos-szaktanácsadó
www.korkontroll.hu
