Az antioxidánsok szerepe
a betegségek megelőzésében
Az orvostudomány két legnagyobb problémája: a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek befolyásolása. Az elmúlt évtizedekben alaposan feltérképezték és befolyásolták a szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító tényezőket. Emiatt az Egyesült Államokban és Finnországban, majd a nyugat-európai országokban is csökkenni kezdett a szívinfarktus halálozás. A daganatos betegségek megjelenési gyakorisága azonban alig változott. Vélhetően mások a rizikó faktorok, de nagyrészt ugyancsak környezeti tényezőkről van szó, melyek között az esetek 30-40%-ában táplálkozási tényezők szerepelnek.
A kutatók egyre világosabban látják, hogy mi játszódik le a szervezetben molekuláris szinten. A szervezetbe jutó oxigén molekulák a sejtjeinkkel reakcióba lépnek, ami energiatermelődéssel jár, de a folyamat melléktermékeként ún. szabad gyökök keletkeznek. Ezek párosítatlan, szabad elektronjukat a szervezet létfontosságú molekuláinak károsítása, rombolása útján kötik le. E káros folyamatot oxidációs stressznek nevezzük.
A környezetszennyezés, táplálkozási szokásaink, az élvezeti szerek, illetve többek között a sugárhatások is hozzájárulnak a szabad gyökök képződéséhez, ezáltal különböző betegségek kialakulásához és az öregedéshez.
A szervezet védekező mechanizmusa a főként táplálékkal bevitt természetes antioxidánsokat hívja segítségül, feltéve, hogy azok megfelelő mennyiségben és összetételben állnak rendelkezésre. Közülük a legismertebbek: a C- és E-vitamin, a Zink, Magnézium és Szelén. C-vitamin többek között a paprikában, citrus-félékben és a káposztában, E-vitamin főleg növényi olajokban, búza csírában, tojássárgájában, margarinban, hüvelyes zöldségekben található. Zinket elsősorban a húsok, belsőségek, tengeri ételek, Magnéziumot a gabona-, dió- és mogyorófélék, míg Szelént a halak és vadhúsok tartalmaznak nagyobb mennyiségben. A mesterséges antioxidánsokat különböző tabletták, kapszulák, táplálék kiegészítő formájában forgalmazzák.
Egy amerikai vizsgálat szerint a napi 4 csésze teát elfogyasztók között jóval ritkább a szív- és érrendszeri betegség, mint a nem teázóknál, sőt zöldtea hatására még a koleszterinszint csökkenéséről is beszámoltak. Egy 12 országban végzett vizsgálat szerint a teafogyasztásnak a vastagbél és végbél daganatok kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet antioxidáns polifenol tartalmuk miatt (átlag 0,9g/liter). Két nemzetközi kongresszuson bemutatott tanulmány szerint a zöldtea antioxidánsai szignifikánsan hatásosabbak a rák megelőzésben, mint ami a gyümölcsökben és zöldségekben kimutatható. Egy pohár teában található antioxidánsok mennyisége jelentősen felülmúlja egy alma antioxidáns tartalmát.
A Kínából származó Oolong tea antioxidáns tartalma 40%-kal múlja felül a zöldteát, míg az Afrikából érkező Rooibos (vörös fokföldi rekettye) teát a legmagasabb antioxidáns tartalma miatt az élettani öregedést lassító tulajdonságai mellett többek között még allergiás tünetek kezelésre is használják.
A polifenolokat, flavoidokat tartalmazó élelmiszerek tudatos többletfogyasztása orvosilag is megalapozott, indokolt és biztonságos, hiszen semmilyen mellékhatás nem várható.
Dr. Pados Gyula
c. egyetemi docens, kandidátus,
a Táplálkozási Fórum Elnöke
