Keresés
Close this search box.

Bagoly vagy pacsirta?

//

Alvási szokásainkat génjeink, az aktuális fényviszonyok és ezzel összefüggésben melatoninszintünk befolyásolja. A melatonin azonban nemcsak az alvás és ébrenlét szabályozásában játszik szerepet, hanem erős antioxidánsként védi szervezetünket a káros szabad gyököktől, sőt befolyásolja az immunrendszert és az öregedési folyamatot is.

A melatonin hormont alapvetően az alvás és ébrenlét szabályozójaként ismerjük, mellyel sikeresen kezelnek bizonyos alvászavarokat.

Ébredés

Elgondolkodott már azon, milyen összetett folyamat maga a felébredés?

Az ébredés úgy indul, hogy a retina, azaz a szem recehártyája fényt érzékel, ezt az információt a hipotalamusz területén található úgynevezett nucleus suprachiasmaticus (NSC) segítségével továbbítja a tobozmirigynek, amely csökkenteni kezdi a melatonintermelést. Ekkor elindul a nappali időszámítás a szervezetben: megemelkedik a vérnyomás és beindul a serkentő hatású hormonok, például a kortizol termelése.

Elalvás

Az elalvás is komplett biokémiai folyamat. Amikor a nap végén leszáll a sötétség, az NSC azt az információt küldi a tobozmirigynek, hogy eljött az ideje a melatonin termelésének és a vérbe való kibocsátásának. Ahogy a vérben növekszik a melatonin hormon szintje, álmosak leszünk. A spontán termelődő melatonin nagyjából este 9 órától ér el mérhető mennyiséget. A melatoninszint egész éjjel magas marad, 2 és 4 óra között éri el a csúcsot, majd fokozatosan csökken egészen addig, amíg a reggeli napsütés meg nem szakítja a termelődését.

Nobel-díjat ért az „óragén” kutatása

A hormonok termelődését az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza, ez a szervezetünk 24 óránként ismétlődő ciklusa vagy más néven a belső biológiai óra.

A cirkadián ritmust már évszázadokkal ezelőtt tanulmányozni kezdték, az elmúlt évtizedekben pedig jó néhány „óragént” azonosítottak. Többek közt azt is sikerült megállapítani, hogy bizonyos génváltozatok a felelősek azért, hogy valaki bagoly vagy pacsirta típusba tartozik-e, vagyis akkor érzi jobban magát, ha sokáig maradhat fent éjjel, és utána sokáig aludhat, vagy épp ellenkezőleg, korán kel és korán is fekszik.

2017-ben három amerikai tudós, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young orvosi Nobel-díjat kapott a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmusok felfedezéséért.

Biológiai óránk

A belső biológiai óránkra külső és belső tényezők egyaránt hatással vannak, többek közt például a társadalmi szokások vagy az életmódunk. A cirkadián ritmus legfontosabb szabályozója a nappal és az éjszaka, vagyis a fény és a sötétség váltakozása. A fényt tehát a szem ideghártyáján található sejtekkel érzékeljük, innen az inger az agy bizonyos területére, a cirkadián ritmus „központjába” jut.

A melatonin tehát kulcsfontosságú szerepet játszik az alvási folyamat elindításában és fenntartásában, vagyis abban, hogy elálmosodjunk és végig is aludjuk az éjszakát.

Miért alszanak olyan sokat a gyerekek?

A nappalhoz és éjszakához igazodó melatonintermelődés nagyjából három hónapos korban kezdődik el és a kamaszkorig jóval több melatonint termel a gyermekek szervezete, mint a felnőtteké.

Melatonin és idős kor

Az idősebb korosztály esetében a melatonintermelődés csökken, a szakemberek szerint ez lehet az idősebbekre jellemző alvászavarok egyik kiváltó oka. Megfigyelték ugyanakkor, hogy a mentálisan fitt idősek melatoninszintje magasabb, mint a csökkent mentális képességű kortársaiké, így az időben elkezdett melatoninpótlás e téren is komoly előnyökkel járhat.

Forrás: egeszsegkalauz.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!