A statisztikák igazolják a szubjektív tapasztalatot: Magyarországon egyre nő a diagnosztizált rákbetegek száma. Az újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedések száma az 50 ezret is meghaladja évente. Ez még akkor is aggasztó, ha a növekedéshez a korai felismerésre irányuló vizsgálati módszerek fejlődése is hozzájárult.
A halálozások száma szerencsére nem nőtt, sőt a gyógyulási mutatók az utóbbi években javultak, ám így is évente egy kisvárosnyi, több mint 30 ezer embert veszítünk el rákbetegség miatt.
Európa többi országával összehasonlítva sem állunk jó helyen: Magyarországon a legrosszabb, 3 ezrelék a lakosságszámhoz viszonyított rákhalálozás, míg az európai országok átlaga 2 ezrelék.
Az országon belül az új megbetegedések számában Budapest vezet, itt átlagosan 100 emberből egynél diagnosztizálnak daganatos betegséget. Ehhez hozzájárul az ipar és a közlekedés miatti lég- és környezetszennyezés, de a stresszes, rohanó életmód is.
Nemcsak a működő, hanem a pusztuló üzemek is okozhatnak gondot, ennek bizonyítéka a Heves vármegyei mellhártyadaganatos esetek nagy száma, amely egy lebontott üzemből származó azbesztszennyeződésre vezethető vissza.
Nagy rizikót jelent a mélyszegénység is, amikor az érintett családoknak nincs módjuk egészséges lakhatásra, fűtésre, megfelelő táplálkozásra, így például Szabolcs, Békés és Nógrád vármegye egyes települései emiatt is érintettebbek.
A leggyakoribb daganattípusok
Hazánkban a rákos megbetegedések több mint hatoda tüdőrák (18%), a második leggyakoribb a vastagbélrák (17%), harmadik pedig az emlőrák (14%), amelyet a prosztatarák követ.
Ennek a négy, a legtöbb esetben halált okozó daganatfajtának a kiváltó okait vizsgálva, első helyen áll a dohányzás: 10-ből 9 tüdőrákos beteg dohányos.
A vastagbélrák kialakulásának főként életmódi okai vannak: az egészségtelen, rostban szegény, túl sok finomított szénhidrátot tartalmazó étrend, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a testmozgás hiánya.
Egyes daganatos betegségek, például az emlő- és a prosztatarák kialakulását a genetikai örökség is elősegítheti, ezért azoknak, akik közvetlen felmenői között rákbeteg volt, még inkább kellene vigyázniuk magukra, és igénybe venni a szűrővizsgálatokat.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A „rajtunk múló” rizikófaktorok, így a dohányzás, az alkohol, az elhízás, a tartós stressz kerülésével, mérséklésével nagyon sokat tehetünk!
λ A tapasztalatok szerint a rákos megbetegedések több mint felét meg lehetne előzni egészséges táplálkozással. Sok friss zöldség, gyümölcs, sovány húsok, halak, baromfi, tojás, tejtermékek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék, olajos magvak fogyasztása, az adalékokat tartalmazó ételek kerülése javasolt.
λ Fontos a normál testsúly megtartása megfelelő étrenddel és fizikai aktivitással. Ez lehet napi fél óra séta, gyaloglás, futás, torna, labdajáték, tánc, úszás, bármi, ami örömet okoz és karbantartja a mozgásszerveket, serkenti a légzést és a keringést.
λ A mozgás a stresszoldás egyik legjobb eszköze a pihenés és elegendő alvás mellett, de javasolt más stresszoldó technikák (jóga, meditáció, agykontroll, tai-chi stb.) gyakorlása is.
λ Panaszmentesség esetén is érdemes évente egyszer a háziorvoshoz rutinvizsgálatra menni és rákszűrő vizsgálatokon is részt venni. 30 éves kor körül a nőknek a mammográfiai, férfiaknak a prosztatavizsgálat, mindkét nembelieknek a vastagbélvizsgálat feltétlenül ajánlott.
A legtöbb rákbetegség ugyanis időben, korai stádiumban felismerve nagyon jó eséllyel gyógyítható!
Forrás: bhc.hu
Dr. Viczián Ágnes
belgyógyász, onkológus szakorvos
Budai Egészségközpont
