Keresés
Close this search box.

Amikor állandósul a kimerültség

//

Vajon pusztán a mögöttünk álló hosszú tél számlájára írható, ha már huzamos ideje hiányzik belőlük a lendület, gyengének, fáradtnak érezzük magunkat? Ha nem járunk utána, előfordulhat, hogy csak hónapok, évek múlva derül ki a tünetek valódi oka.

Napjainkban a túlfeszített munka, folyamatos stressz és rohanás közepette annyira gyakori jelenség a kimerültség, fáradékonyság, gyengeség, napközbeni álmosság, aluszékonyság, a sápadtság és a karikás szem, a fejfájás, szédülés és az immun-gyengeség, hogy szinte fel sem tűnik senkinek.

Esetleg elgondolkodtató lehet a kisebb megterheléskor is jelentkező heves szívdobogás, szapora pulzus, légszomj, melyről egy orvosi vizsgálat során hamar kiderülhet, hogy hátterében nem kialvatlanság, hanem vashiány áll. Ennek jellemző tünetei:

  • Krónikus fáradtság – A vashiányos vérszegénység, illetve a B12-vitamin és a folsav hiánya fáradtságot eredményez az agy és az izomzat csökkent oxigénellátottsága miatt. Gyanúra adhat okot, ha stresszhelyzet, alváshiány vagy testmozgás nélkül jelentkezik a fáradtság.
  • Szapora pulzus – A vérszegénység komoly befolyást gyakorol a szív- és érrendszerre, mivel a hemoglobin előállításához vas szükséges, ami oxigént szállít a tüdőből a szervekhez. A szapora szívverés oka, hogy a kevesebb oxigént gyorsabb keringéssel igyekszik kompenzálni a szervezet.
  • Gyakori fejfájás – Az alváshiány, az időjárási frontok vagy a kevés folyadékfogyasztás mellett a vérszegénység is okozhat visszatérő fejfájást.
  • Világos, szinte fehér fogíny – A fogíny minősége egészségi állapotunkat tükrözi, minél világosabb a színe, annál súlyosabb a vérszegénység.

A hiányzó vasat elsősorban az étrendükkel tudjuk pótolni, étrend-kiegészítőkre és gyógyszerekre csak akkor van szükség, ha ez nem elegendő.

Ilyen helyzet előfordulhat például terhességben a fokozott szükséglet miatt, illetve ha valamilyen vérzéssel veszítjük a vasat (pl. menstruáció, bélrendszeri vérzés vagy baleset okozta vérzés).

Emésztőrendszeri gyulladásos betegségben is hiány keletkezhet, mivel ekkor a vas felszívódása zavart szenved. Vérszegénység alakul ki akkor is, ha krónikus gyulladásos betegség áll fenn, esetleg rosszindulatú daganatos elváltozás van a szervezetben, ezért nagyon fontos kideríteni a vashiány okát, és mielőbb kezelni azt.

A vaspótlás módja tehát az alapbetegségtől és a vashiány mértékétől függ. A csekély hiány jól összeállított, vegyes táplálkozással is pótolható, de előfordul, hogy komoly hiányállapot esetén nem elég még a táplálék-kiegészítő vagy a gyógyszer sem.Felszívódási zavar esetén szükség lehet az orvos által, megfelelő intézeti körülmények között adott intravénás injekcióra is.

Hosszú ideig ne szedjen azonban senki önhatalmúan vasat, mert súlyos betegség, daganat felismerését kendőzheti el vele. Túladagolás csak 12 év alatti gyermekeknél fordulhat elő, felnőtteknél csak néhány ritka betegségben.

Fontos tudnunk ugyanakkor, hogy vannak olyan vitaminok és nyomelemek, melyek segítik vagy éppen gátolják a vas felszívódását. Amennyiben valaki olyan gyógyszert, étrend-kiegészítőt szed, amely hátráltatja a felszívódást, akkor a vas bevétele után (vagy előtt) minimum 2 óra szünetet kell tartani!

  • A vas felszívódását gátolja: a magnézium, a savcsökkentők, antibiotikumok, hormonkészítmények (pl. pajzsmirigy-betegségben alkalmazott szerek, melyek hatása a vassal együtt szedve gátlódik), teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú gabonák, kávé, tea, tej, tejtermékek, spenót.
  • A vas felszívódását segíti például a C-vitamin és a béta-karotin, gondoskodjunk tehát ezek napi beviteléről is!

Dr. Szélessy Zsuzsanna
hematológus, belgyógyász szakorvos
tromboziskozpont.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!