Magyarországon a népesség kb. 20-25%-a szenved légúti allergiás náthában. A betegek száma az utóbbi 10-15 évben megduplázódott, és folyamatosan nő, előrejelzések szerint 20 év múlva eléri az 50%-ot.
Az allergia lényegében az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, és ellenanyagot termel ellenük. Légúti allergiánál ez az IgE típusú specifikus ellenanyag. Pollenallergia esetén az allergén a pollen, vagyis a virágos növények virágpora.
A növények a környezetből érkező jelektől – hőmérséklet, csapadék és napfény – függően kezdik meg a pollenek termelését. A The Lancet Planetary Health korábbi cikke szerint az átlaghőmérséklet emelkedése miatt az utóbbi években világszerte olyan mértékben megnőtt a pollenkoncentráció, hogy még a nem allergiásoknál is légúti tünetek jelentkezhetnek. Az adatok alapján ráadásul az elmúlt 20 évben egyre hosszabbodik a pollenszezon.
Hazánkban kb. 250 virágzó növény pollenje viselkedik allergénként. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék, köztük a hazai „főbűnös” parlagfű okoz erős tüneteket.
Megduplázódott a parlagfű pollentermelése!
A kutatók a klímaváltozás pollenkoncentrációra gyakorolt hatásait vizsgálva megfigyelték, hogy az időjárási tényezők változása mellett a levegő széndioxid szintje a korábbi 280 ppm helyett napjainkban már jellemzően 400 ppm, és ezzel együtt megduplázódott a parlagfű pollentermelése.
A szén-dioxid fontos tápanyag a növényeknek, ami nemcsak a fejlődésüket serkenti, de hatására több pollent is termelnek. Az előrejelzések további növekedést mutatnak: 2100-ra a szén-dioxid koncentráció elérheti a 730-1020 ppm-et. Ennek hatását már jóval korábban is érezni fogjuk: becslések szerint 2040-re a pollenszám a jelenlegi kétszerese lesz. A kedvezőtlen hatás nemcsak a parlagfű-allergiásokat, hanem az összes légúti allergiás beteget érinti.
Agresszívebb pollenek
A növekvő szén-dioxid szint tehát fokozza az allergén növények terjedését és pollentermelését, ráadásul ezzel együtt növekszik a pollenszemeken az allergén peptidek száma. Ezek a peptidek olyan „molekuláris szignálok”, melyek kiváltják az immunválaszt, így nagyobb számuk erősebb allergiás reakciót okozhat.
Fókuszban: az allergia hatékony kezelése
A fokozódó tünetek és az egyre hosszabbodó allergiaszezon miatt a betegeknek fontos, hogy naprakészek legyenek az őket érintő allergén növény virágzásáról. Nem javasolt a megszokott, régi pollennaptárra hagyatkozni, inkább az aktuális napi jelentéseket érdemes követni, figyelni a tüneteket és ehhez igazítani az allergológus felkeresését, a megfelelő kezelés megkezdését.
Az allergia tüneteinek gyógyszeres kezelése nagyon fontos. Nemcsak a beteg jobb életminősége szempontjából, hanem azért is, mert kezeletlen allergia esetén nagyobb az esélye újabb allergiák vagy az asztma kialakulásának. A gyógyszeres kezelést kiegészíthetjük szteroid vagy antihisztamin tartalmú, allergiára ható orrspray alkalmazásával, szükség esetén antihisztamin hatású szemcseppet is alkalmazhatunk. Kiegészítő kezelésként alternatív módszereket is kipróbálhatunk, ilyen például a fényterápia vagy az akupunktúra. A pollenallergia oki kezelésére alkalmas immunterápia megkezdésére az allergén növény virágzása előtt legalább 2 hónappal van lehetőség.
Dr. Moric Krisztina
fül-orr-gégész, allergológus főorvos
Budai Allergiaközpont
