Nem meglepő, hogy folyamatosan nő az allergiások száma, hiszen a levegő-szennyezettségi adatok évek óta folyamatosan aggasztóak, az allergiát elősegítő életmód-tényezők – többek között a lakás-iskola-munkahely allergénterhelése, a nem csökkenő dohányzás, az újabban pro-allergiás tényezőként felismert mozgásszegény életmód, túlsúly, a gyakori emésztőszervi és légúti vírusfertőzések – semmit sem változtak az idők folyamán.
2007. évi adatok szerint évente közel húszezer új asztmás felnőtt beteget diagnosztizálnak, teljes számuk negyed millióhoz közelít. A legnagyobb allergiás betegcsoport azonban az allergiás náthás („szénanáthás” – ha pollen váltja ki) betegeké, akiknek a számát csak becsülni lehet, mivel többféle szakorvosnál jelentkezhetnek ellátásra. A hasonló fejlettségi szintű és életvitelű európai országok adatai alapján hazánkban kb. 2 millió beteggel számolhatunk, ám az elmúlt évek több kisebb felmérése többmilliós számot valószínűsít. Az összes allergiás náthában szenvedő 2/3-a szénanáthás, felük érzékeny a parlagfűre (vagy arra is).
A parlagfű a legallergénebb Kárpát-medencei pollen. A koncentráció méréséhez a határértékeket a tünetkiváltáshoz szükséges pollenszemcse mennyiség alapján állapítják meg. Ez parlagfű esetében napi 30/m³ felett magas, míg 100/m³ felett igen magasnak minősül. Összehasonlításként, az egyik legterheltebb városban, Nyíregyházán az elmúlt évek – klimatikus tényezők miatt – pollenszegényebb időszakában „csak” 573 pollenszemcse/m³-t (azaz a magasnak minősített határérték mintegy 20-szorosát), míg idén augusztusban annak közel dupláját, 1015-ös értéket mértek, ami a megbetegedések számának és a tünetek erősségének növekedésében nyomon is következő.
A szénanátha jelentőségét a gyógyszerfogyasztásnál jobb mércével aligha jellemezhetnénk. „Gyakorló” szénanáthások tudják, hogy a súlyosabb tünetek rendszerint csak gyógyszer-kombinációval uralhatók: az antihisztamin komponens a bőr- és nyálkahártya-viszketést, a szemtüneteket, a tüsszögést és az orrfolyást enyhíti, míg az orrba fújandó szteroid tartalmú permet a legerősebb helyi (tehát általános mellékhatásoktól lényegében mentes) gyulladáscsökkentő, amely a nagyon zavaró orrduguláson is segít.
Míg a téli hónapokban az előbbiből nagyjából 5 millió adag fogy havonta, augusztus-szeptemberben ez több mint megduplázódik. Az orrspray vásárlás a téli havonkénti 1millió adagról a parlagfű virágzásának időszakában 2-3-szorosára emelkedik.
A légutak allergia szempontjából egységesek. Joggal mondhatjuk, hogy szervezetünk egységes egészként allergiás, és nem szervei szerint – ami természetesen holisztikus diagnosztikát, allergén-kerülési javaslatokat, terápiás koncepciót igényel a gyógyítótól . Orrtünetekhez a betegek harmadában-felében csatlakozik néhány év után asztma, az asztmás betegek 90%-a allergiás náthában is szenved, de a tüdőtünetek súlyossága, aggasztó jellege miatt ez kevesebb figyelmet kap. A beteg akkor javul igazán, ha mindkét tünet-együttest egyidejűleg kezeljük, az egyre gyakoribb allergiás bőrtünetek és a keresztallergiák figyelembe vételével.
Igazi vakmerőség lenne bármit is jósolni 2009-re. Fél év van hátra a következő pollenszezon kezdetéig, a mogyoró virágzásáig. Ha a körülmények nem változnak lényegesen, ha a tavasz és a nyár is az ideihez hasonló lesz, nincs okunk sokkal jobb időkben reménykedni. A tünetek enyhítésére, az életminőség javítására környezet-tudatosabb életmódra van szükség – beleértve a gyom, a parlagfű irtását és az allergiák komolyabban vételét. Ezer jó módszert ismerünk: gyógyszereket, gyógyeljárásokat, allergén-kerülő technikákat és eszközöket – többek között a Paramedica hasábjairól is. Élni kell(ene) velük!
Prof. dr. Nékám Kristóf
allergológus, immunológus, egyetemi magántanár
www.allergiakozpont.hu
06-30/631-9309
