Menedzsereknél vagy más feszített életmódot folytató férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül jelennek meg. A nők ugyanezt – sokszor előzetes tünetek nélkül – csak 55 éves kor körül tapasztalják, amikor a menopauza után ösztrogéntermelésük már nem védi meg őket a szívproblémáktól.
Folyamatos stresszhelyzetben nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, illetve bizonyos stresszhormonok szintje is. Mindez különösen azoknál gyakori, akik sokszor dolgoznak napi 10-12 órát jelentős stresszterhelés mellett. Így nem meglepő, hogy náluk már akár 35-40 éves korban jelentkeznek szívpanaszok. Különösen a következő tünetekre figyeljünk!
1. Gyors kifáradás fizikai terhelés közben – Ha a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fáraszt, ha látványosan csökken a teljesítmény, ennek oka lehet, hogy romlik a keringés, a szív nem képes elegendő vért pumpálni. Ha még pihenés után is tart a kimerültség, különösen indokolt a kivizsgálás.
2. Szexuális problémák – A szívbetegség klasszikus jele lehet az erektilis diszfunkció. Bár a tünet mögött más tényezők is állhatnak – például szorongás vagy fiziológiai faktorok –, a két leggyakoribb szív-érrendszeri ok az érelmeszesedés és az endothel diszfunkció. Előbbi az ereket szűkíti, merevíti, utóbbi megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami nehezíti a véráramlást. Érdemes tehát ilyen problémával az urológus mellett a kardiológust is felkeresni, ráadásul tudjuk, hogy a magas vagy az ingadozó vérnyomás nemcsak teljesítmény-, hanem libidócsökkenést is eredményezhet.
Felmérések szerint egyre többen kérnek orvosi segítséget a 40 év alatti korosztályból. A páciensek kb. 8%-a 20–29 év közötti, míg 11%-a 30–39 éves. A fizikai faktorok (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, elhízás, mozgásszegény életmód) mellett egyre jelentősebbek a pszichés tényezők. A férfiaknál többnyire a depresszió – mint vágyölő tényező – áll az első helyen.
3. Mellkasi szorítás, fájdalom – Ijesztő tünet, melyet gyakran maga a stressz okoz a pánikszindrómához hasonló érzéssel, de szívprobléma is állhat a háttérben.
Utóbbi esetben a panasz jellemzően lassan fokozódik, amikor az érintett aktív, és inkább nyomásérzést jelent, mint szorítást. A fájdalom gyakran más testrészekre is kiterjed.
4. Nyak- vagy állkapocsfájdalom – Gyakran jár együtt a mellkasi fájdalommal, sőt a vállakra is kiterjedhet. Utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Ennek háttérében legtöbbször koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület áll, ami feltétlenül kezelést igényel.
5. Légzési problémák alvás közben – Akik éjszaka levegő után kapkodva ébrednek, vagyis alvási apnoé betegségük van, megnő a kockázatuk a magasvérnyomás-betegségre, szívinfarktusra, stroke-ra, pitvarfibrillációra. Az oxigénhiány ugyanis nemcsak a vérnyomást emeli meg, hanem a szívritmust is felpörgeti. Ilyen esetekben elsődleges az oxigénhiány megszüntetése, az alvászavar kezelése.
6. Duzzadt lábak – Ha alig tudjuk a cipőbe préselni lábunkat vagy ha a zokni mélyen bevág, ez vénás keringési zavarra és szívproblémára is utalhat. A szív nem keringteti megfelelően a vért, a vénák a felesleges folyadékot előbb-utóbb a testszövetekbe – például a lábakba és a hasba – pumpálják. Ezt jelzi, ha a bőrünket benyomva a keletkezett mélyedés sokáig ott marad.
A szív-érrendszeri betegségek kapcsán kevesen gondolnak arra, hogy a mértéktelenül sok munka, megterhelés és folyamatos stressz mellett a magánéleti státusz is meghatározó tényező! A magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. A jó házasság viszont kifejezetten egészségvédő hatású, mert a partnerek többnyire támogatják egymást a stressz leküzdésében. A kapcsolatban előforduló hullámvölgyek azonban negatívan befolyásolják a szív-és érrendszer állapotát.
A Journal of Epidemiology & Community Health szaklapban publikált 20 éves kutatás eredménye szerint a tartósan rossz vagy tartósan jó kapcsolat kevésbé befolyásolja az állapotot, mint a jelentős változások. Romló házasságban élőknél határozottan emelkedett például a diasztolés (második) vérnyomás.
A menedzsereknek azonban nemcsak az egészségük, hanem a munkaképességük megtartása is fontos. Így esetükben a hatékony terápia nemcsak kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épül, hanem az életmódorvoslás eszközeit – mozgás-, táplálkozás- és mentális terápiát – is alkalmazza.
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
Budai Kardioközpont
