A nyári fényözön, a hosszú nappalok ellentéteként, a hideg évszakban a fényhiány hatással van endokrin rendszerünkre is. A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideghártyájával), így azonnali információt kap a külvilág fényviszonyairól. Összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban működő tobozmiriggyel is,mely sötétedés után nagyobb mennyiségű melatonin hormont termel. A téli időszakban a rövid nappalok, hosszú éjszakák mellett a gyakori ködös, borús idő is serkentően hat a melatonintermelésre, magas szintje azonban az álmosság mellett depresszióhoz is vezethet.
Ez a jelenség megfigyelhető az északi országokban, ahol kevesebb a napos órák száma, és magasabb az öngyilkosságok előfordulási aránya. A déli országokban, ahol jóval több a napsütéses óra, a lakosság vidámabb, kevésbé hajlamos depresszióra.
A lehangoltság, a hangulatváltozások ellen sokat tehetünk egy napirend kialakításával, amelyhez alkalmazkodunk. A rendszeres napi étkezések és az elegendő alvás mellett élvezzük a testmozgás kedvező hatásait is! Az edzés során endorfin, azaz boldogsághormon szabadul fel, ami kiváló ellenszere a téli lehangoltságak. A rosszkedv elűzését segíti, ha időnként eltérünk a napi rutintól – az új programok, új élmények is feltöltenek, jótékonyan hatnak.
A téli időszakban jelentkező lehangoltság nem keverendő össze az évszaktól függetlenül is fennálló depressziós tünetekkel! A rosszkedv ez esetben inkább hangulatváltozásként jelentkezik, és nem jelent tartósan fennálló, egyre fokozódó tüneteket, sok esetben az érdeklődés elvesztésével járó depressziós betegséget. Figyeljük meg: a téli lehangoltság máris alábbhagy, amint kisüt a nap! Tavasszal mintha kicserélődnénk, a természettel együtt mi is megújulunk!
Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, immunológus főorvos
Budai Allergiaközpont
