Visszérbetegség többnyire a lábakon alakul ki: a kisebb, kezdetben csak esztétikai problémát jelentő seprűvénáktól egészen a nagy, kidudorodó és akár kifekélyesedő visszértágulatokig. A betegség kialakulását nagyban befolyásolja a genetikai hajlam, gyakrabban alakul ki túlsúlyos, álló- vagy ülőmunkát végzőknél, autóvezetőknél, illetve terhesség idején. Általában a visszeresség nem fáj, nem okoz panaszt, ennek ellenére nem szabad elbagatellizálni. Elhanyagolt, időben nem kezelt eseteknél ugyanis gyulladás, illetve lábszárfekély alakulhat ki, ami viszont már fájdalommal jár.
Maga az ödéma a visszeresség következtében károsítja a kapilláris keringést: ahogy feszül a bőr, jelentősen csökken az erek áteresztőképessége, romlik a bőr vérellátása, ilyenkor könnyebben alakulhat ki a bőr bakteriális, gombás fertőzése is.
Az elsődleges cél a vénás keringés javítása, az izompumpa támogatása, amit testmozgással, célzott tornagyakorlatokkal is segíthetünk. Ezek főként a lábfejek, lábujjak és a lábszár izmainak aktivizálását jelentik.
Szintén segítséget jelent a visszérbetegség stádiumának megfelelő kompressziós harisnya viselése, ami a lábszár összenyomásával, a tágult erek falának megtámasztásával javíthat az állapoton.
Ennek eredményeként javulhat a vénabillentyűk záródása, fokozódhat a szövetek oxigénnel való ellátottsága.
A kezelést gyógyszerekkel is kiegészíthetjük, melyek segítenek az ödéma csökkentésében, a visszérgyulladás mérséklésében, a vénafal tónusának javításában.
Végső esetben műtéti megoldásra kerül sor, melyet a hagyományos invazív technika helyett lézeres vagy rádiófrekvenciás módszerrel, vágás, altatás, hegek nélkül végzünk.
Újabban szövetragasztóval (VenaSeal) is el tudják zárni a kitágult eret, ami idős, fekélyes betegeken is alkalmazható.
Dr. Sepa György
sebész, érsebész szakorvos
Trombózisközpont
