Mi a különbség?
A jól felépített edzések során is elkerülhetetlen az izomfájdalom, amikor terhelésnél azt tapasztaljuk, hogy „ég” az adott izomcsoport. Ez az enyhébb, jól kezelhető, rövidebb időtartamú érzés a „jó fájdalom”. Ha a fájdalom és fáradtság nem múlik el, még a következő napokban is tart, vélhetően túlléptük a számunkra még jól tolerálható határt, azaz túledzettük magunkat.
Amennyiben pihenés után is – néhány napon túl – fennmarad a fájdalom, az már komolyabb problémára utalhat, ez már a „rossz fájdalom” kategóriába sorolható, ilyenkor az izmok, az ízületek vagy a csontok is károsodhatnak.
Ha az izmok, ízületek, szalagok, porcok, csontok túl gyorsan, túl erősen vagy túl hosszú ideig terhelődnek, sportártalom vagy sportsérülés alakulhat ki. Ennek tipikus példája, amikor valaki olyan edzésbe kezd, ami nagyon messze van izmai aktuális állapotától. Ez enyhébb esetben pár napos fájdalmat, súlyosabb esetben tartós károsodást is okozhat. Éppen ezért fontos az új gyakorlatok lassú, fokozatos kezdése. Az új típusú gyakorlatokat eleinte csak kétharmadnyi mennyiségben végezzük ahhoz képest, mint amennyire képesnek érezzük magunkat!
Izomsérülések
Egyik tipikus példa a combhajlító izom húzódása. A comb hátsó részében végigfutó izom a combhajlító, amely hajlamos a húzódásra. Ennek hátterében leginkább a nyújtás hiánya vagy a rossz nyújtási technika áll. Panaszként elsősorban a comb fájdalma jelentkezik, de a térdben is megjelenhet a fájdalmas érzés.
A pihenés után finom nyújtással és az izmok megerősítésével lehet megelőzni az újabb sérülést, ám ha a fájdalom két hét után sem enyhül, fontos a kivizsgálás.
Ízületek
De nemcsak az izmok fájhatnak, az ízületekben tipikusan túlterhelés következtében is jelentkezhet fájdalom, igen gyakran például a térdben.
● Térdsérülés
Sportolás közben a térd igen gyakran sérül, ennek hátterében esés, túlterhelés, statikai elváltozások (például lúdtalp), felbomlott izomegyensúly vagy akár egy nem megfelelő sportcipő is állhat. A meniscus szakadás például akut vagy krónikus túlterhelés hatására következhet be, ezt a köznyelvben helytelenül porcleválásnak nevezik. A bursitis vagy nyáktömlő gyulladás sem ritka jelenség a futóknál, kerékpározóknál. Az ún. ugrótérd főként síelőknél és ugrósportot végzőknél fordulhat elő.
Jellemző tünet túlterhelés esetén – a fájdalmon túl – a térdízület duzzanata is. A pihentetés ebben az esetben is elengedhetetlen, a duzzanatot érdemes jegeléssel kezelni. A felépülés egyik legfontosabb záloga az ízület környéki izmok megerősítése gyógytornával.
● Vállsérülés
A váll a sportolás következtében sokféle sérülést elszenvedhet az izomhúzódástól a „kiugráson” át az ínszalag szakadásig. Az atlétikai és erősportágakban különösen nagy terhelésnek kitett ízület főként az izom gyengesége, a rugalmasság és a stabilizáció hiánya miatt sérülhet meg.
Elsődlegesen a pontos diagnózist kell felállítani, így – az enyhe esetek kivételével – vállsérüléssel mielőbb érdemes orvoshoz fordulni, az állapotromlás elkerülése érdekében.
● Isiász
Érdemes a sport kapcsán is szót ejtenünk az ülőideg-gyulladásról, ülőidegzsábáról, melyet a modern kor, egészen pontosan az ülő ember betegségének is nevez. Igaz ugyan, hogy gyakran jelentkezik a hosszú távon irodai ülő foglalkozást végzők körében, de olyan sporttevékenység során is kialakulhat, ami előrehajló pozíciót követel meg, ilyen például a kerékpározás.
A törzs csavarodásával járó sportok is rizikófaktornak számítanak, így többek között a golf és a tenisz is.
A derékfájdalommal, zsibbadással járó, lábba kisugárzó fájdalmat okozó tünetegyüttes esetében a pihenés, az óvatos nyújtás és a hason fekvés segít a panaszok enyhítésében. Ám ha a komoly fájdalom nem enyhül, ha akadályozza az egészséges életvitelt és testmozgást (például izombénulás vagy széklet-, vizelet-tartási képtelenség lép fel), mindenképp orvoshoz kell fordulni, mert hátterében porckorongsérv is állhat.
Csontok
A csontoknak sem tesz jót a folyamatosan fennálló, ismétlődő nagy terhelés, ugyanis emiatt kifejezett húzó-nyíró erőknek vannak kitéve.
Következményként a csont állományában mikrosérülések keletkezhetnek, amelyek hosszabb távon a csont részleges vagy teljes töréséhez vezethetnek. Ez az ún. fáradásos törés, ami gyakran egy intenzív edzést követően következik be, nem ritkán egy-egy új gyakorlat bevezetése után.
Jelek, amelyek kivizsgálást igényelnek
- Ha a fájdalom nem múlik el pihenés után sem.
- Ha a fájdalom rontja a teljesítményt (a sportban és a mindennapokban is).
- Ha a fájdalom miatt rosszul alszunk.
- Ha a korábbiakhoz képest gyakran történik valamilyen sérülés.
- Ha nem javul, hanem romlik az állapot és az otthoni kezelések (pihentetés, jegelés, felpolcolás) nem segít.
- Ha gyakran van szükség fájdalomcsillapítóra.
- Ha zsibbadás, a testrész erőtlensége, merevsége jelentkezik.
Ne halogassuk a vizsgálatot!
A sportsérülésekre jellemző, hogy ha nincsenek szakszerűen kezelve, további problémákat okozhatnak, elhanyagolt esetben még a hétköznapi tevékenységet is nehezíthetik.
Hogyan segíthet az orvos?
A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. a porcmátrix alkotó elemeinek adagolása például hialuronsav injekcióval).
Természetes hatóanyagokat alkalmazó terápia például az orvosi kollagénkúra, mellyel gyors és hatékony javulás érhető el ízületi fájdalmak, sérülések esetén.
A sérülések típusa szerint jól beválhat még a mágneses, a lágylézer- és a lökéshullám-terápia, illetve a gyógytorna.
Fontos, hogy a sportsérülések kezelésekor nemcsak a sérült struktúrát kell helyreállítani, de meg kell tanítani az okos edzésfelépítést, a mozdulatok helyes kivitelezését is.
Dr. Páll Zoltán
sebész, traumatológus főorvos
Fájdalomközpont
