Napjainkban a nassolás szokásának elterjedéséhez a stressz, a sikerélmény hiánya, frusztráció, fáradtság, a főétkezések időhiány miatti rendszertelenné válása, illetve társadalmi és személyes szokások is hozzájárulnak.
Nagyon gyakori a tévézés alatti nassolás, amikor szinte automatikusan eszünk, miközben az étvágy feletti kontroll könnyen elvész. Ugyanez történik a számítógép előtt ülve, munka közben is. Ezzel jelentős kalóriafelesleget juttatunk be, ami súlygyarapodáshoz vezethet.
Valójában azért vonzódunk a cukorban és szénhidrátokban gazdag élelmiszerekhez, mert olyan „boldogsághormonok” termelődését serkentik, mint a szerotonin és a dopamin. Ezek ellazító és szorongásoldó hatása a vonzerő, amiért újra és újra megkívánjuk őket, ám ez fokozatosan szokássá válik. E szokás megtörésében segíthet pár tipp.
▶ Igyunk vizet! – A test képes félreértelmezni az agy jeleit, így előfordul, hogy az étel utáni sóvárgás csupán a szomjúság jele. Ilyen esetben egy pohár víz is képes csökkenteni a vágyakozást. Napi 1,5 literrel több víz szignifikáns étvágycsökkenést, így kevesebb testzsírt eredményez. Cukoréhség esetén tehát érdemes először az ivással próbálkozni.
▶ Mozogjunk! – Egy 15 perces gyors gyaloglás hatékonyabban csökkenti a nass utáni sóvárgást, mint a passzív ülés. Ha szénhidrát után kezdünk vágyakozni, gyalogoljunk vagy lépcsőzzünk pár percig! A mozgás hatására fokozódik az izmok, szövetek inzulinérzékenysége, így a vérben található energia, (vér)cukor könnyebben jut el a sejtekhez.
Nassolni egészségesen?
Ha már nassolni szeretnénk, tegyük ezt egészséges rágcsálnivalókkal! Együnk a megszokott nasik helyett például csíkokra vágott zöldségeket, néhány falat zabkorpával, müzlivel kevert natúr joghurtot vagy kefirt, gabonaszeleteket stb.
Talán hihetetlenül hangzik, de a nassolás jó hatással is lehet egészségünkre, főleg ha nem veszélyes, hizlaló, hanem egészséges finomságokkal és mértékletesen tesszük.
Jó választás e téren, ha sütemény helyett olajos magvakat ropogtatunk, aszalt, szárított gyümölcsöket, esetleg teljes kiőrlésű gabonaszeleteket vagy müzlit majszolunk, mértékkel.
Bár az olajos magvaknak köztudottan magas a kalóriatartalmuk, cserében viszont bővelkednek telítetlen zsírsavakban, ásványi anyagokban és zsírban oldódó vitaminokban, ezek egyes kutatások szerint akár 30%-kal is csökkenthetik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
Az aszalt és szárított gyümölcsök alapvetően egészségesek, főként ha nem tartalmaznak hozzáadott cukrokat, amire semmi szükség, hiszen eleve édesek.
Itt is fontos mértéket tartani, mert hajlamosak vagyunk kisebb tömegük miatt nagyobb mennyiséget enni belőlük.
Nem kell tehát feltétlenül lemondanunk a nassolásról, de tegyük ezt egészségtudatosan!
Varga Dóra
vezető dietetikus
Életmód Orvosi Központ
