Advent, azaz az „eljövetelre” való várakozás időszakának eredete a IV. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa a karácsony napját, azaz december 25-ét megelőző 4. vasárnaptól karácsonyig tartó időszakot jelölte meg adventi időszakként. A karácsonyi ünnepkör valójában ennél hosszabb, egészen január 6-ig, vízkereszt napjáig tart.
Adventi koszorút aXIX. században, 1839-ben készítettek először. Ez akkor még egy felfüggesztett szekérkerék volt, rajta 24 gyertyával, melyekből minden nap eggyel többet gyújtottak meg karácsonyig. Napjainkban már fenyőágakból készül a koszorú négy gyertyával, melyeket vasárnaponként gyújtjuk meg.
Az adventi naptár készítése 1900 körül kezdődött Németországban, de azóta világszerte kedvelt szokássá vált. Legtöbben kész adventi naptárt vásárolnak, de sokan házilag is készítenek ilyet, különféle apró meglepetéseket rejtve bele a gyermekek számára.
Az adventi böjtöt korábban szélesebb körben tartották. Ez a téli böjt nem olyan szigorú, mint a húsvét előtti, ezért „kisböjtnek” is nevezik. Belső tartalma nem csupán az étrendi megszorítás, legalább ilyen fontos a visszafogottság, a testi mellett a lelki megtisztulás is. Ebben az időszakban csenddel érdemes várni az „eljövetelt”, hiszen ez az advent szó jelentése.
Napjainkban az adventi időszak családonként más és más tartalmat kap, érdemes tehát végiggondolnunk, hogy a karácsonyvárás időszakában mi az, amiről átmenetileg önként lemondanánk, legyen az akár a hús, az édesség, az alkohol vagy a hangos bulizás.
És mivel helyettesítenénk ezeket? Esetleg „bekuckózós” estékkel, aromás meleg teával, egy jó könyvvel vagy zenehallgatással, meditációval, talán gyertyafény mellett egy csendes beszélgetéssel?
A testi vagy lelki böjt időszaka a karácsonyi ünnepi lakomával ér véget, és reméljük kevesebb kilót szedünk fel, mint amennyit sikerült leadnunk az adventi időszakban!
Forrás: ParaMedica EgészségMagazin
