Kerüljük el a tél végi vitaminhiányt!

//

Nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D‑vitamin ellátottsága – különösen a hideg évszakokban – nem megfelelő. Számos, civilizációs betegségnek is tekinthető kórkép összefügghet a szervezet alacsony vitaminszintjével. Ugyancsak a vitaminhiány jelei lehetnek a napfényhiányos időszakban gyakoribbá váló vírusos és bakteriális légúti fertőzések.

Napsütéses, meleg időben akár fél óra szabadban, fedetlen testtel eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D‑vitamin szükségletünket fedezzük. A téli, kora tavaszi hideg, sokszor borús időben azonban erre nincs mód, így nem csoda, ha könnyen elkapjuk az épp aktuális légúti fertőzéseket.

Immunszabályozás

A kutatási eredményekből régóta tudjuk, hogy a D‑vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban. Megfelelő mennyiség szükséges ahhoz, hogy védekezőrendszerünk hibátlanul működjön, asejtek funkcióit aktiválja, ezáltal csökkentse a gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt – életkortól függetlenül. Ilyen módon járulhat hozzá a fertőző betegségek megelőzéséhez és a velük szembeni védettség kialakításához.

Légúti fertőzések, allergia

Vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a visszatérő felső- és alsó légúti betegségek kisgyermekeknél főként a napfényszegény hónapokban jelentkeznek. A vírusos légcsőhurutok, tüdőgyulladások gyakoribbak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D‑vitamin ellátottsága nem megfelelő.

Az immunrendszer nem megfelelő működése ugyancsak fontos szerepet játszik az allergiás panaszok megjelenésében. A bőrgyógyászati eltérések, az atópiás dermatitis, az ekcéma és a pikkelysömör is általában jelentős javulást mutatnak a napfényes hónapokban. A kontrollált tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a bőrtünetek napfény hatására rendeződnek, a napfényben szegény hónapokban pedig ismét kiújulnak. Mindez összefüggésbe hozható a D‑vitamin-szint aktuális változásával is.

A szükséges mennyiség

Az allergiás betegségek kapcsán különös figyelmet kell fordítani az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésére, melynek egyik eszköze a megfelelő D‑vitamin-pótlás. A terhesség és a szoptatás ideje alatt az anya megfelelő D‑vitamin ellátottsága segíti ennek megelőzését. Egy korábbi vizsgálat arra hívta fel a figyelmet, hogy atópiás, azaz allergiára hajlamos egyének esetében nemcsak a terhesség alatt és gyermekkorban, de felnőttként is gondolni kell a megfelelő D‑vitamin pótlására.

Szív-érrendszeri betegségek, elhízás és 2. típusú cukorbetegség esetében is ajánlott a D‑vitamin-szint ellenőrzése, illetve szükség esetén a pótlás.

Az élet előrehaladtával fokozódó csontritkulás esetében a diagnózis felállításának és a kezelésnek is része a D‑vitamin-szint meghatározása, illetve a hiány kezelése.

Fontos tudnunk, hogy a helytelen táplálkozáson és a napfényhiányon túl bizonyos betegségek és gyógyszerek állandó szedése is vezethet D‑vitamin-hiányhoz! A felszívódási zavarral vagyzsírszéklet ürülésével járó bélbetegségeknél akadályozott a tápanyagok és a vitaminok felszívódása. A D‑vitamin feldolgozásához és hasznosulásához ép máj- és veseműködés szükséges – ennek hiányában normál mennyiségű D‑vitamin-bevitel mellett is hiányállapot jöhet létre.

Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D‑vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat, vérvétel szükséges. Ennek eredményei alapján lehet a személyre szabott, szükséges napi dózist megállapítani. Emellett töltsünk minél több időt a szabadban, használjuk ki a napsütéses órákat!

Dr. Polgár Marianne PhD
gyermekgyógyász, gasztroenterológus főorvos
allergiakozpont.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!