Az elégtelen (napi 7‑8 óránál kevesebb) alvás és a különféle alvászavarok jelentősen rontják az alvás minőségét. Ez nemcsak nyilvánvaló fáradtságot okoz, de gyakoribbá teszi a distress, a szorongás, ingerlékenység és a nappali teljesítménycsökkenés előfordulását is. A rossz alvás hosszabb távon különféle betegségek kialakulásához vezethet.
► Gyengülő immunrendszer
Mivel alvás közben számos olyan anyag termelődik, amely alapvető az immunrendszer hatékony működéséhez, a rossz alvás hatására gyengül az immunrendszer, ami növeli például a fertőzések és bizonyos rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát.
► Agyi és szív‑érbetegségek
Az elégtelen alvás megemelheti a vérnyomást, ami elősegíti az érelmeszesedés és sok egyéb szövődmény kialakulását.
► Hangulatzavarok, szorongás, depresszió…
Az alvásminőség romlása memóriazavarhoz, a koncentrálóképesség romlásához, lassult reakcióidőhöz, napközbeni aluszékonysághoz vezet. Különösen az alvási apnoé ronthatja a memóriát és növelheti a depresszió esélyét.
Pszichés betegség következménye
A legtöbb pszichiátriai kórkép önmagában is fokozhatja az alvászavarok kialakulásának valószínűségét, erre bizonyítékok vannak többek között autizmus spektrumzavarral, ADHD‑val, bipoláris zavarral, depresszióval és szkizofréniával kapcsolatban is.
Tulajdonképpen logikus, hogy az elégtelen alvás és a pszichés problémák oda‑vissza hatnak egymásra, sajnos rossz irányban. Mindezek mögött lelki és biológiai összefüggések is felfedezhetők, tehát a kezelést is érdemes több oldalról megközelíteni.
Amikor a gyerek horkol
Főként óvodás és kisiskolás gyerekeknél fordul elő, hogy nyugtalanul alszanak, visszatérő időközönként horkolnak, fel‑felébrednek, forgolódnak, furcsa, abnormális testhelyzet vesznek fel alvás közben.
Mivel a gyermekek így nem tudják kipihenni magukat, napközben az óvodában, iskolában fáradtak, kimerültek, kedvetlenek vagy ingerlékenyek, nehezen tudnak koncentrálni a feladatokra. Amennyiben rossz eredményt érnek el, ennek oka nem az értelmi képességeikben keresendő, hanem a feladatra történő öszpontosítás nehézségében.
Tény, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral – ADHD – diagnosztizált gyermekek jelentős része rosszul, nyugatlanul alszik, esetleg alvási apnoéja van.
Ennek kialakulásában többféle tényező játszhat szerepet, ilyen pl. az esetleges túlsúly, valamilyen allergia, de ennél is gyakoribbak a fül‑orr‑gégészeti problémák, a megnagyobbodott orr‑ vagy garatmandulák, melyek komolyabb panaszok esetén mindenképp kezelést igényelnek.
Kismamák, figyelem!
Kutatások igazolták, hogy a gyermekek autizmusával, figyelemzavarával, hiperaktivitásával, tanulási nehézségével összefüggésbe hozható a kora terhességi vashiányos vérszegénység, ugyanis a memória kialakulása már a magzati életben megkezdődik és csak megfelelő vas ellátottság esetén lesz tökéletes.
Egy svéd kutatócsoport felfigyelt arra, hogy a terhesség 30. hete előtt fellépő vashiányos vérszegénység esetén nagyobb volt a gyermekeknél az autizmus, az értelmi fogyatékosság és az ADHD (hiperaktivitás, figyelemzavar) előfordulása.
Dr. Veres Andrea
pszichiáter főorvos
Pszichiátriai Központ
