Nyaralás máshol, másként

//

A vállalkozó szelleműek időnként kipróbálnak egy kevésbé ismert, kevésbé népszerű vagy kényelmes, nomád nyaralási helyszínt, ahol cserébe sokat tapasztalhatnak, tanulhatnak és különleges élményeket gyűjthetnek. A kalandok mellett ezek a helyek esetenként veszélyesek is lehetnek, kérdés: hogyan védhetjük meg magunkat a sérüléstől, csípéstől, szúrástól, egészségünket érő egyéb váratlan „támadásoktól”?

Igyekezzünk minél pontosabb és frissebb információt szerezni a célállomásról, hogy ne érjen meglepetés, tudjuk előre, mire számíthatunk! Tájékozódjunk utazás-egészségügyi szempontból is az ottelőforduló betegségekről és a szükséges védőoltásokról – így időben kiderülhet, gondoskodnunk kell-e például hepatitis-A, -B, hastífusz, sárgaláz, malária stb. megelőzéséről. (Kevéssé ismert például, hogy a Földközi-tenger kagylóinak közel 40%-a hepatitis-A vírussal fertőzött). 

A legtöbb problémát mégis a napszúrás, napégés és a hasmenéses betegségek okozzák, érdemes tehát felkészülnünk, mert nagyon kiszolgáltatottá válhatunk, ha egy idegen országban szorulunk orvosi vagy kórházi kezelésre.

Ha nem rákvörösen szeretnénk hazatérni a nyaralásból, készítsük fel bőrünket fokozatosan a napozásra! Bőrünk belső védelméhez fokozott C-, B- és E-vitamin, valamint szelén és cink bevitelre lesz szükség. Étrendünkbe iktassunk be citrusféléket, sok sárgarépát, búzacsírát, olajos magvakat és barna rizst!

Napozás előtt fél órával kenjük be bőrünket fényvédő krémmel, amit fürdés után megismétlünk. Napozás után jótékony hatásúak a bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő krémek, készítmények, és lehetővé teszik, hogy másnap is tudjunk napozni.

Kisgyereknek ajánlatos a vízálló naptej, fehér póló és a napkalap használata, de még így is kerülniük kell a déli napsütést!

Az utazás során előforduló fejfájás kapcsán fontos kiemelni, hogy azt nem mindig a huzat vagy napszúrás váltja ki, hanem sok esetben vízhiányt jelez. A programok közepette előfordul, hogy a nagy melegben, a fokozott izzadás ellenére elfelejtettünk inni. Tabletták helyett ilyenkor gyakran elegendő a folyadékpótlás.

Az utazási hasmenést valójában nemcsak az utazás során elfogyasztott ételekben található baktériumok, vírusok, egyéb mikrobák okozhatják, hanem az is, ha a kezünk nem volt tiszta az étkezések során. Fektessünk nagyobb hangsúlyt a higiéniára! Étkezés előtt ne csak a kezünket, hanem az evőeszközt is tisztítsuk le, fertőtlenítsük!

Az idegen mikrobákhoz a helyi lakosság szervezete már hozzászokott, nekik nem okoz panaszt, mi viszont heves tünetekkel, adott esetben hasmenéssel, hányással, esetleg lázzal reagálunk ugyanarra a kórokozóra. Ezek egyes területeken megtalálhatók az ivóvízben, és ezzel összefüggésben a lemosott zöldségekben, gyümölcsökben, de akár legyek is terjeszthetik.

Ahol a csapvíz nem iható számunkra (csak tisztálkodásra alkalmas), ott esetleg fertőtleníthetjük forralással vagy gyógyszertárban kapható fertőtlenítő tablettákkal, de egyszerűbb a palackozott víz fogyasztása (fogmosáshoz is). Mindig ellenőrizzük a palack kupakjának sértetlenségét!

Étkezésnél legbiztonságosabb a frissen készült vagy sült ételek fogyasztása, de ha az már több órát szobahőmérsékleten állt, töröljük a menüből! Kerüljük az utcán árult ivóleveket, ismeretlen eredetű jégkrémet, fagylaltot is!

Érdemes tudnunk, hogy van néhány olyan fűszer, amely a számunkra ismeretlen, a gyomrunkat, emésztőrendszerünket próbára tevő ételek fogyasztása mellett segítségünkre lehet.

► A keleti gasztronómia kedvelt fűszere a gyömbér, melyet a nyaralás során főként gyomorbántalmakat enyhítő, kórokozókat elpusztító hatása miatt értékelhetünk nagyra.

► Közeli rokona a kurkuma, melynek fertőtlenítő, mikrobaölő, gyulladáscsökkentő hatása rendkívül hasznos lehet számukra a melegebb vidékeken gyakrabban előforduló fertőzések esetén.

► Szintén sokoldalúan hasznosított fűszerük a fahéj, ami gyakorlatilag az összes hétköznapi emésztési panasz enyhítésére alkalmas, a szélgörcstől kezdve, a hasmenésen át, egészen a hányingerig.

Utazás, nyaralás során előfordulhatnak kisebb balesetek, sérülések. Alapvetően minden sebet fertőzöttnek kell tekinteni! Legyen tehát úti „elsősegélycsomagunkban” sebellátáshoz szükséges fertőtlenítő- és kötszer, vízálló sebtapasz különböző méretekben. Az esetleges vérzés csillapításához soha ne tegyünk vattát a sebbe, használjunk steril mull lapot! A sebkörnyék lemosásához csak ivóvizet használjunk! Horzsolt, felületi sebeknél hámosító kenőccsel gyorsíthatjuk a gyógyulást. Ne feledkezzünk el a kötszer napi cseréjéről!

Fentiekkel az utazáshoz kiegészített „elsősegélykészletünkből” ne maradjanak ki az esetleges csípések kezelésére szolgáló gyulladást csökkentő, bőrnyugtató krémek sem! Soha nem tudhatjuk, hogy darázzsal, szúnyoggal, esetleg medúzával lesz „közelebbi” találkozásunk a nyaralás során. Tengerpartra utazva, óvakodjunk a medúzáktól, közülük például a „portugál gálya” faj igen veszélyes lehet az emberre. Legyen ezért mindig kéznél allergia elleni kenőcs és gyógyszer!

Állattól származó sérülés, szúrás, harapás esetén mindig és mielőbb forduljunk orvoshoz! Gondoljunk a veszettség elleni védekezésre is, különösen sok betegséget terjesztenek a patkányok, kerüljük őket messzire!

Útipatika-csomagunkat – szükség esetére – soha ne a bőröndben, hanem a kézipoggyászban tartsuk! Fentieket megszívlelve, a gondos felkészülés után, élményekben gazdag, csodás nyaralást kívánunk!

Forrás: ParaMedica EgészségMagazin

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

ParaMedica
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.