Táplálkozásunk és a mikrobiom
Amennyiben az étrendünkben túlnyomórészt gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó ételek szerepelnek, és emellett kevés rostot fogyasztunk, akkor előbb vagy utóbb érezni fogjuk, hogy szűkebbek a ruháink és a mérleg is elárulja majd, hogy bizony felszedtünk néhány plusz kilót. A nem megfelelően összeállított étrend azonban nemcsak az elhízás miatt, hanem a mikrobiom egészsége szempontjából is kockázatot jelent.
A mikrobiom mindenkinél egyedi, a szervezetünkben élő mikroorganizmusok összességét jelenti. Többségük (kb. 2000 baktériumfaj) a bélrendszerben, ezen belül is a vastagbélben található. Szerepet játszanak:
- a vitaminok előállításában,
- a szénhidrátok lebontásában,
- az immunrendszer működésében.
A bélmikrobiom számára kizárólag az étrendünk szolgál táplálékul. Ha a bélbaktériumok nem jutnak hozzá az őket tápláló, a bélfalat védő tápanyagokhoz, annak következménye hasmenés, székrekedés, puffadás, helyi gyulladás, sőt áteresztőbél-szindróma is kialakulhat.
Táplálkozásunkkal tehát jelentősen befolyásolni, sőt megváltoztatni is módunkban áll a mikrobiom összetételét. Mit kell tennünk ehhez?
Mikrobiom diéta
- A bélflóra helyreállítására törekszünk, ennek érdekében kerüljük a feldolgozott szénhidrátok és a tejtermékek nagy mennyiségben történő fogyasztását!
- Csökkentsük a vörös húsok és minimalizáljuk az alkohol fogyasztását!
- Alakítsunk ki napi rutint rendszeres étkezésekkel, ügyelve az ajánlott napi rostbevitelre és az omega-3 zsírsavak fogyasztására! Heti 2-3 alkalommal szerepeljen étrendünkben tengeri hal, emellett fontos az olívaolaj, repceolaj, lenolaj fogyasztása is.
- A rendszeres testmozgás is jó hatással van a bélflóra egészségére.
- A probiotikumok alkalmazása is segíthet a mikrobiom összetételét kedvezően befolyásolni.
Sokrétű hatás
A mikrobiom diéta segítségével a túlsúlytól is megszabadulhatunk, emellett a kellemetlen emésztési panaszok is megszűnhetnek. A diéta azonban nem csak emiatt lényeges. Az elhízás mellett a bélbaktériumok összetétele hatással van az idegrendszer működésére (bél-agy tengely) is, de szerepet játszhat többek között a gyulladásos bélbetegségek, az IBS, különféle allergiák és immunbetegségek kialakulásában is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a panaszok nem szűnnek, puffadás, hasfájás, görcsök, hasmenés vagy épp székrekedés jelentkezik, mindenképp javasolt a kivizsgálás!
Ilyen esetekben a háttérben olyan elváltozások is állhatnak – pl. kontamináltvékonybél-szindróma (SIBO) vagy laktózintolerancia –, amelyek orvosi kezelést igényelnek.
A bélflóra egészségének helyreállításához ilyenkor – az étrendi változtatások mellett – célzott gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
Dr. Németh Alíz
hepatológus, gasztroenterológus szakorvos
Allergiaközpont – Prima Medica
