Közismert, hogy a krónikus stressz számos betegség – többek közt magas vérnyomás, asztma, gyomorfekély, irritábilisbél-szindróma – kialakulásához vezethet. Ám kevésbé ismert, hogy sokszor a stresszre adott reakcióink maguk a rizikófaktorok.
A stressz gyakran olyan „rossz megoldásokat” eredményez, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a stresszevés –ezt támasztják alá az American Heart Association kutatási eredményei. Pedig köztudott, hogy ezek tovább emelik a vérnyomást és károsítják az érfalakat.
A tartós stressz kapcsolatba hozható azon agyi terület fokozott aktivitásával, mely az érzelmek feldolgozásáért felelős és ugyancsak növeli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.
A The Lancet című szaklapban megjelent korábbi tanulmány szerzői szerint a stressz ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint maga a dohányzás.
A szívbetegségekhez vezető út személyenként eltérő lehet, és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (genetika, életkor, nem), valamint a befolyásolható tényezők (magas vérnyomás, magas koleszterin- és vércukorérték stb.) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A folyamat lassan halad előre, kezeletlenül, évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat.
A rizikófaktorok hatása nem pusztán összeadódik, hanem hatványozódik, tehát például 2 fontos rizikófaktornál négyszeres, 3 jelentős tényező esetén pedig már kilencszeres az infarktus bekövetkezésének esélye.
Mivel a befolyásolható kockázati tényezők – megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás – mellett az állapot orvosi segítséggel jelentősen javítható, érdemes szakszerű segítséget kérni.
A stresszes életet élőknek mielőbb ajánlatos megkeresniük a számukra elfogadható, jól működő stresszlevezető módszert, például csoportos tréning, sport, mindfulness vagy jóga formájában.
Ne hanyagoljuk el szervezetük figyelmeztető jelzéseit! A mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség oka mindenképp kivizsgálást igényel. Fontos tudnunk, hogy önmagában a stressz, a tartós szorongás és a pánikszindróma is okozhat olyan tüneteket, mint mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, dezorientáltság, melyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját. Érdemes tehát tisztában lennünk a pánik miatt kialakuló mellkasi panaszok jellemzőivel:
- A mellkasi fájdalom általában éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett fizikailag nem aktív. (Az esetek kb. 10%-ában azonban a fájdalom lassan, fokozatosan alakul ki.)
- Előtte az érintett gyakran nagyobb stresszt, idegességet élt meg.
- A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak.
- Többnyire a mellkasban lokalizálódik a fájdalom.
- Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.
Fentiekkel szemben a szív-érrendszeri alapú mellkasi panaszokat a következők jellemzik:
- Általában aktív állapotban akkor alakul ki.
- Lassan kezdődik és egyre fokozódik.
- A fájdalom „átvándorol” más testrészekbe (pl. váll, állkapocs, karok).
- Itt a fájdalom nem éles, hanem nyomás, szorítás érzékelhető.
Amennyiben a vizsgálatok nem mutatnak szív-érrendszeri eltérést, érdemes elindulni a pszichés, mentális gondozás irányába, amely akár a pánik szindrómát, akár a stresszt kezelhetővé teheti.
Tünetmentesen is ajánlott évente-kétévente feltérképezni, milyen állapotban van a szervezetünk. A kardiológiai vizsgálaton túl arteriográfos vizsgálattal az erek állapotáról is fontos információt kaphatunk. Az esetleges eltérést idejében felfedezve akár komoly betegségeket is eredményesen megelőzhetünk, kezelhetünk.
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
Kardioközpont
