Ahogy régen, úgy napjainkban sem ritka a vérszegénység, melynek legfőbb kiváltó okai: a vas, a B12-vitamin és a folsav hiánya, de előfordulhat, hogy esetleg daganat, veseproblémák vagy csontvelő betegségek állnak a háttérben. Az érintettek leginkább fáradságot, fizikai gyengeséget, ingerlékenységet, légszomjat, emelkedett pulzusszámot, bőrsápadtságot, fejfájást, szédülést, hajhullást, esetleg hidegérzékenységet tapasztalnak.
A jellemző sápadtság nem csupán az arc fakó színét jelenti, hanem az ajkak, a fogíny és az alsó szemhéj belseje is halványabb a kelleténél. A nyugtalanláb-szindróma hátterében is 15%-ban vashiány áll.
Kevesen tudják, hogy a túlzásba vitt, mértéktelen sport is vashiányhoz vezethet. Afizikai aktivitás ugyanis fokozza a vérkeringést, mivel a működő izmoknak több oxigénre van szüksége. Ezzel nő a vörösvérsejtek száma, fokozódik az oxigént szállító hemoglobin termelése, ami magasabb vasszükséglethez vezet. A sportolók gyakran megfeledkeznek a vérképzéshez szükséges C-vitamin, folsav és vas beviteléről. Sokan fehérjeporokat esznek a természetes vasforrás– a hús – helyett.
Fokozott veszélynek vannak kitéve azok a nők is, akiknek erős és elhúzódó a havi vérzése, vagy a divatos diétákat követve nem esznek húst. A növényekből (pl. spenót) származó ún. nem-hem vas csak 3-5%-ban szívódik fel, míg az állati eredetű hem-kötésű vas kb. 15%-ban hasznosul.
Vashiány esetén ezért javasolt a vastartalmú étrend-kiegészítők, illetve étkezéseknél hús, heti 1-2 alkalommal pedig belsőségek fogyasztása.
Dr. Szélessy Zsuzsanna
belgyógyász, hematológus szakorvos
Trombózisközpont
