Eddig is tudtuk, hogy a bélflóra összetétele alapvetően meghatározza az emésztés minőségét és az immunrendszer működését. Most már azt is tudjuk, hogy mindennapi jó közérzetünk, életminőségünk és mentális egészségünk megőrzésében is döntő fontosságú ez a tényező.
A bél- és az idegrendszer közötti kapcsolat évtizedek óta kutatások tárgya. Az eredmények szerint a stresszhelyzet miatt kialakuló hangulatromlás sikeresen befolyásolható a mikrobiom javításával.
További vizsgálatok kimutatták, hogy a bélbaktériumok részt vesznek a dopamin nevű anyag termelésében, ami egy nagyon fontos ingerületátviteli molekula a központi idegrendszerben. Hiányának következménye: a Parkinson- kór.
Ugyancsak a bélbaktériumok állítják elő a szerotonin nevű ingerületátviteli fehérjét, melynek alacsony szintje depressziót okoz.
Amennyiben a mikrobiom összetétele és mennyisége nem megfelelő, ezen anyagok sem termelődnek optimális mennyiségben. Ezt az agy érzékeli a bolygóidegen keresztül (ez az ún. X-agyideg, mely a belső szervek beidegzését végzi), melyet mi hangulatromlásként érzékelünk.
A nyugati országokban drámaian növekszik a hangulati zavarok, az autoimmun betegségek, az irritábilisbél-szindróma, illetve a különféle allergiák gyakorisága. Ezzel párhuzamosan észrevehetően csökken a magas rost-tartalmú ételek, az oldhatatlan növényi rostok fogyasztása. Nem csoda tehát, hogy e nyilvánvalóan civilizációs betegségek kezelésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő diéta, a probiotikumok és a rövid szénláncú zsírsavak fogyasztása.
Mivel a bélflóra szimbiózisban él a gazdaszervezettel, alapvetően hat annak teljes homeosztázisára. Az emberi bélflóra körülbelül 1,5 kg, számtalan mikroorganizmust, közel 2000 különböző fajt tartalmaz. A bélflóra minőségi és mennyiségi szempontból jellemző az egyénre, de azt az életkor, az étkezési szokások és a környezeti hatások is befolyásolják.
Számos vizsgálat mutatja, hogy a stressz szintje és a hangulati zavarok hatékonyanbefolyásolhatók a mikrobiom helyreállításával. Magas életminőséget mutató emberek bélflórájában nagy számban vannak olyan baktériumok, melyek rövid láncú zsírsavakat állítanak elő a táplálékkal bevitt rostokból. Ezek a vastagbélsejtek elsődleges energiaforrásai, melyek a teljes emberi energiaszükséglet 5-10%-át adják. Ne feledjük: ha nem fogyasztunk elég rostot, nem lesz megfelelő a bélflóránk összetétele!
Forrás: ParaMedica Egészségmagazin
