Depresszióhoz is vezethetnek a fogászati problémák

//

A szájápolás pszichológiai hatásait sokan hajlamosak elbagatellizálni. Sokan nem is gondolnak bele, mennyire érzékeny, akár meghatározó szerepet játszhat az emberi kapcsolatokban a szájhigiénia.

Sokan szégyenérzetből vagy épp hiúságból nem beszélnek a fogászati problémáikról, a fogvesztésről, ám annak pszichológiai hatása a társas kapcsolatokat is érintheti, akár depresszió is kialakulhat.

Hiúság, csökkent önértékelés

A Cleveland Clinic tanulmánya szerint a fogászati panaszok, eltérések negatívan befolyásolhatják az ember önértékelését és szorongást is okozhatnak.

Tapasztalataim szerint a fogászati beavatkozások, főként a fogvesztés lelkileg gyakran annyira megviseli a pácienseket, hogy nehezen fogadják el a fogpótlást, szájukat takarva, kínosan érzik magukat, nem mernek mosolyogni, kevésbé mennek emberek közé, hajlamosabbak a depresszióra.

Az első benyomás

1. Van egy másik pszichológiai aspektusa is a száj és a fogak állapotromlásának. Egy idegennek először általában a szemébe nézünk, majd utána rögtön a szájára ugrik a tekintetünk, hiszen onnan halljuk a beszédet, amire figyelünk. Emiatt a száj elhanyagolt vagy erősen leromlott állapota alapvetően meghatározza az első benyomást, csak ezután vesszük észre a többi részletet a másik emberen.

2. Komoly problémát jelenthet a szájszag is, ami szintén erősen befolyásolja a társas kapcsolatokat. Az illetőt is zavarhatja a jelenség, ha tud róla (és a problémáról, ami okozza), vagy pedig a beszélgetőtársat, ha az illető nincs ennek tudatában.

Beszéltem olyan HR-essel, aki elmondta, hogy volt két jelentkező adott pozícióra, de az egyiknek annyira ápolatlan volt a fogsora, hogy már az első pillanatban kiesett a rostán. Úgy gondolták, hogy ha saját magára nem igényes az illető, akkor a munkájára sem lesz az.

A megelőzés a legfontosabb

A magyarok fogápolási ismeretei gyakran igen hiányosak. A fogápolási szokások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy fogaink riasztó állapotban vannak. A köztudatban elterjedt fogmosási metódus sem minden esetben megfelelő, pedig egy probléma kialakulását az életmód és a genetika mellett a szájápolási szokások is befolyásolhatják.

Korábbi kutatások szerint a magyarok harmada csak fél évente, de van, aki csak évente cseréli ki a fogkeféjét. A nagy többség csak akkor megy fogorvoshoz, ha már nagy a baj, kevesen járnak fogkőleszedésre, és a fogínyvérzéssel sem foglalkoznak.

Probléma esetén azonnal forduljunk fogorvoshoz! A legfontosabb azonban a prevenció, a rendszeres szűrővizsgálatok, a fogászati ellenőrzések. Időnként még ilyen esetben is szükségessé válhat egy-egy beavatkozás, mely után támogatnunk kell szervezetünket a gyógyulásban. Tartsa meg tehát mosolyát, támogassa szervezetét a mindennapi jóllét fenntartásához!

Ferenczi Eszter
dentálhigiénikus szakember

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

ParaMedica
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.