A gyógyszerek az emberek egy részének segítenek, a többségnek viszont nem, sőt mellékhatásokkal járhatnak. A pszichoterápia időigényes és többnyire drága, ráadásul megelőzésre egyik sem alkalmas. Egy másik lehetőség, amely (ha működik), az egyik leghatékonyabb, legolcsóbb és legkevesebb mellékhatással járó módja lehet a mentális zavarok kezelésének: a testmozgás. Sajnos ezt legtöbben nem tudják vagy figyelmen kívül hagyják. Kiderült, a testmozgás mélyreható változásokat idéz elő az agy szerkezetében, főleg a depresszió és skizofrénia által leginkább érintett régiókban. Emellett javítja a koncentrálóképességet, a teljesítményt és stimulálóan hat a társas kapcsolatokra is. Meglepő, de még egy egyszerű napi séta is nagyban hozzájárulhat a mentális egészséghez!
Mozgással a depresszió ellen
Tény, hogy a testmozgás számos előnnyel jár, szinte azonnal javíthatja a hangulatot. Mentális egészségre gyakorolt előnyeire a legegyértelműbb bizonyítékokat a depresszió esetében találták a kutatók.A Covid-19 világjárvány idején vált egyértelművé, hogy ha a sport stabilizálja a mentális egészséget, akkor bármi, ami megakadályozza az embert a testmozgásban, az kibillenti az egyensúlyi állapotából. Meyer és munkatársai több mint 3000 amerikait kérdeztek meg a világjárvány előtti és alatti fizikai aktivitásukról. Akik a Covid-járvány miatt kevesebbet tudtak sportolni, gyakrabban számoltak be mentális egészségük romlásáról vagy depresszióról. Az még nem egyértelmű a kutatók számára, hogy az izmok megdolgoztatása pontosan milyen mechanizmus alapján hat az agyra, hogyan javítja a mentális egészséget.
Egy másik megközelítés
Patrick J. Smith, pszichológus és biostatisztikus, aki e témáról már a 2021-ben cikket publikált, úgy véli, a jelenségnek nem sok köze van a testmozgás legnyilvánvalóbb előnyeihez – a szív- és érrendszeri fittséghez vagy az izomerőhöz –, mivel az, hogy valaki milyen keményen tud edzeni, csak gyenge összefüggést mutat a mentális egészséggel.
Ennél sokkal fontosabb, hogy a testmozgás serkenti az agyi neurotrofikus faktor (BDNF) nevű fehérje termelődését. A BDNF egyike azoknak a kulcsmolekuláknak, amelyek elindítják az új agysejtek növekedését – többek közt a hippokampuszban, a memóriában és más, a tanulás szempontjából fontos agyi régiókban.
Mivel a hippokampusz általában kisebb vagy károsodott a mentális problémákkal küzdő, szorongó, illetve depresszióban vagy skizofréniában szenvedő embereknél, a BDNF termelődésének testmozgással történő fokozása lehet az egyik magyarázat, ahogy a fizikai aktivitás segít e pszichés zavaroknak enyhítésében, megelőzésében.
A sport az elmét is megdolgoztatja
Kevin Crombie, agykutató és kollégái (Texasi Egyetem) az edzés agyi hatásait vizsgálva megállapították, hogy a fizikai aktivitás csökkentheti a szervezet stresszreakcióját és gyulladásszintjét, ezáltal is javítva az agy egészséges működését. Az agy szerkezetének megváltozása azonban nem az egyetlen mechanizmus, ami révén a fizikai aktivitás jótékony hatással van a mentális egészségre. A rendszeres testmozgás ugyanis önmagában is hasznos, mivel megváltoztathatja az ember gondolkodási sémáit.
Akik sportolnak, azok számára egyértelmű sikerélményt nyújt erőnlétük és a kondíciójuk javulása. Ez a hatás különösen a súlyzóval végzett edzések esetében figyelemreméltó, ahol az ember gyorsan és jól mérhetően fejlődik.
Ráadásul a relatíve megerőltető testmozgás megtanítja az embert arra, hogy a hosszú távú előnyökért elviseljen egy rövidebb távú kellemetlenséget. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a rendszeres testmozgás növeli a belső diszkomforttal szembeni toleranciát.
A titok – a kutatók szerint – abban rejlik, hogy az ember az előtt hagyja abba az edzést, minthogy teljesen kimerülne. „Ha rosszul érzed magad edzés után, akkor nem lesz kedved újra nekiállni, mert akkor az agyad kellemetlen dologként fogja »megcímkézni« ezt a tevékenységet. Ne feledjük, még a könnyű aktivitás is segíthet” – hangsúlyozzák a kutatók.
Forrás: Bob Holmes: Exercise boosts the brain – and mental health, ford. Czárán Judit, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
