Fény, amely nem enyészik

//

Ősz végén, Enyészet havában a természet visszahúzódik – ez nem gyengeség, hanem bölcsesség. Ebben a csendes időszakban mi is megengedhetjük magunknak ugyanezt. Csendben emlékezünk a múltra, visszatekintve értékeljük mindazt, ami jó, fontos és értékes volt. Közben megemlékezünk elődeinkről, azokról, akiktől sokat tanultunk, akik értünk és mindenkiért tettek, tanítottak és gyógyítottak, de már nincsenek közöttünk. Hamarosan Álom havába lépünk, ahol a fény születése egybeér az emberi lélek megújulásával.

Enyészet hava

A régi magyar hagyományok ezt az időszakot az elmúlás, a visszahúzódás, a lassú megtisztulás idejének tartották. A fény rövidül, a ködök sűrűsödnek, a párás-hideg levegő lassan körbefonja a tájat. Ilyenkor megnő a nedves-hideg kórmintázatok veszélye: a szervezet könnyebben lehűl, működése lassul.

35 év szakmai tapasztalata azt tanítja: nincs „átlagember”, csak egyedi alkat és egyedi út. Az integratív medicina, a Hagyományos Keleti Orvoslás, a fitoterápia, az akupresszúra mind azt üzeni, hogy az ember alkati lény, az alkatahatározza meg, milyen terápia szükséges a hideg-nedves időszakban

  • a janghiányos, könnyen fázó, energiahiányos alkatnak,
  • a yin-túláradó, pangásra hajlamos szervezetnek,
  • a szélérzékeny, idegrendszeri túlterhelést hordozóknak,
  • a nyálkás-nedves, lassabb anyagcseréjű alkatoknak.

Még ha első ránézésre „ugyanaz” is a tünet, mindegyikük másféle támogatást igényel.

A protokollok csak mankók

A szakma szabályai biztonságot, támpontot, keretet adnak. A protokoll egy „térkép”, de a páciensek nem a térképen élnek. Ők élő, lélegző történetek, minden ember egyedi mintázatot hordoz.

A terápiás adagolás művészete

A terápia hatékonyságának kulcsa nemcsak abban rejlik, hogy mit választunk, hanem abban is, hogy mennyit, mikor és milyen sorrendben alkalmazunk.

Ebben az időszakban különösen fontos a melegítő, szárító HKO-módszerek helyes adagolása, a fitoterápiás eszközök alkathoz igazítása, a légzésterápia személyre szabott kiválasztása, a pszichés támogatás, a preventív megközelítés, hogy megőrizhessük a test „belső tüzét” az év sötétebb hónapjaiban is.

Álom hava

Közeleg a lélek csöndjének ideje, amikor az ember befelé figyelve számot vethet az elmúlt év történéseivel. Az időszak legfényesebb ünnepe a téli napforduló, nem véletlen, hogy az égi nyugalom időszakára esik a keresztény kultúrkörben karácsony ünnepe.

Negyedszázad fénye – tisztelgés Tanítóink előtt

Közel negyedszázad egy lap történetében nem csupán időtartam, hanem lenyomat, emberi sorsokból szőtt fénycsík.

A Fényt sok kicsi láng alkotja, én egy vagyok ezek közül. Amikor több mint 35 éve a természetgyógyászat ösvényére léptem, nem tudtam, hová vezet, csak éreztem, hogy mennem kell. Minden bizonytalanságnál ott álltak mögöttem a tanítók, akik hittek bennem. Az ő bizalmuk volt az első mécses a hosszú útonjárásban. Ahogy ők bíztak bennem, úgy kell nekem bíznom azokban, akik majd utánunk jönnek. Amikor mi már nem leszünk, akkor a tudás fáklyája más kezekben fog tovább égni.

Fejet kell hajtanom néhány tanítóm előtt, akiknek sokat köszönhetek.

  • Prof. Dr. Török Szilveszter – a több száz órányi felvétel, amit rám bízott, nem egyszerű anyag: szívembe égetett örökség. Még most is hallom szelíd humorát, mintha itt ülne velünk.
  • Dr. Eőry Ajándok – a keleti gyógyászat mélységeit tárta fel számomra, nélküle más lenne az életem, a látásmódom, és más a tiszteletem a világ rendje iránt.
  • Béky Laci bátyám – tőle nemcsak tanultam, de a szeretetét is viseltem. Őt már én búcsúztattam. Amit adott, az nem tűnt el: bennem tovább él.
  • Dr. Csikai Erzsébet – úgy állt mellettem, mint egy édesanya. „Zoltán, neked a saját utadat kell járnod” – mondta. És ez a mondat azóta is visszhangzik bennem, mint egy harang, amely minden bizonytalanságot helyre tesz. Őt tavaly búcsúztattam.
  • Szőke Lajos, akitől a radiesztézia finom érzékelését tanultam – ő is elment idén nyáron.

És még hosszan sorolhatnám őket… Mindannyian eltávoztak, de árnyék helyett fényt hagytak ránk. Fentről figyelnek, nem tűntek el, csak odébb léptek.

Amit ránk bíztak, nem fakul, nem enyészik, az ő hagyatékukat nekünk kell őriznünk, továbbvinnünk és átadnunk a következő nemzedéknek, mert a világ ma kavargóbb, bizonytalanabb, mint régen.

A népi gyógymódokat, a természetes eljárásokat próbálják háttérbe szorítani, olykor nevetségessé tenni. Az igaz tudást azonban nem lehet eltemetni, elhallgattatni, mert az emberi tapasztalat mélyén gyökerezik.

Példamutatással, az életünkkel kell tanítani: a természetes gyógymódok nem divathóbortok, nem kísérletek, hanem az időtlen rendbe illeszkedő tudás. Az örökkévalóságból jönnek és a jövő örökkévalóságába futnak tovább.

A ParaMedica közel negyedszázadon át őrizte ezt a rendet, ezt a fényt. Nem engedte elhomályosítani a lényeget, amit alkotott, az maradandó. Nem egy lap volt, hanem egy küldetés.

Köszönjük a fényt, a szellemet, a bátorságot! Ígérjük, amit ránk bíztatok, nem hagyjuk elveszni!

Daróczi Zoltán
természetgyógyász
Magyar Integratív Medicina Szövetség alelnöke
Természetes Egészségmegőrző Egyesület elnöke

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

ParaMedica
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.