► Alváshiány?
Sokaknál előfordul, hogy már reggel kávéra van szükségük, mert annyira fáradtak, hogy alig tudnak a munkára koncentrálni. Elsődleges magyarázat lehet, hogy túl keveset alszanak.
Az egyes emberek alvásigénye igencsak eltérő. Szakemberek azonban senkinek nem ajánlják a napi 6 óránál kevesebb alvást. Az ideális azonban 7-8 óra lenne, ennyi szükséges ahhoz, hogy másnap kávétúladagolás nélkül bírjuk ki a napot.
Kutatások bizonyítják, hogy a túl kevés alvás – a fáradtságon kívül – növeli a magas vérnyomás, az elhízás, a depresszió, sőt a stroke rizikóját is. Alakítsunk ki jó rutinokat az alváshoz!
- Este, elalvás előtt tévézés helyett inkább olvassunk, relaxáljunk!
- Délután már ne élénkítsük magunkat! A túl későn elfogyasztott erős tea, energiaitalok, sőt még a dohányzás is erős stimuláló hatást váltanak ki, megnehezítik az elalvást és az éjszakai pihenést is.
► Stresszes az életed?
A krónikus stressz károsítja az immun-, a hormonális és az idegrendszert, sőt a szív egészségét is. Az állandó felfokozott idegállapot miatt többek között gyomorproblémák, hasmenés, székrekedés, álmatlanság, szorongás, fejfájás és izomfájdalmak is jelentkezhetnek. Akinek stresszes az élete, az már önmagában is fáradtabb. Az állandó „készenléti” állapotban a szervezet nagyon kimerül. Emiatt csökken a teljesítőképesség, nehezebben tudunk koncentrálni feladataink elvégzésére.
► Kapkodó evés, folyadékhiány?
Ne csodálkozzunk, hogy hamar kifáradunk, ha nem biztosítunk szervezetünk számára elegendő mennyiségű energiát és tápanyagot! Szánjunk napközben is időt az étkezésekre – lehetőleg egészséges hozzávalókból válogassunk! Gondoljuk át előre, hogy a munka mellett hol és mikor tudunk majd étkezni! Ha szükséges, vigyünk magunkkal otthonról ebédet, vagy nézzük meg, hogy a közelben hol találunk egészséges harapnivalót!
Íme néhány tanács:
- próbáljunk a nap során azonos időpontokban étkezni;
- minden ételadag felét zöldségek vagy gyümölcsök képezzék;
- gabonákból válasszuk mindig a teljes kiőrlésűt;
- csökkentsük a cukorfogyasztást!
Épp ilyen fontos a rendszeres folyadékfogyasztás is. Igyunk tehát gyakrabban kisebb mennyiséget! Ne csak este jusson eszünkbe, hogy egész nap szinte semmit nem ittunk! A dehidratáció önmagában fáradtságot okoz.
► Kevés testmozgás?
Számos kutatás bizonyítja, hogy a mozgásszegénység nem növeli, hanem csökkenti az energiaszintet. A szakmai ajánlások szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardio-mozgás és 2×20-30 perc izomfejlesztő mozgás már kielégítő, egészségvédő, energiaszintet növelő, fáradtságot csökkentő hatású. Időskor esetén ennél rövidebb, kevésbé intenzív edzésekkel is eredményt érhetünk el.
► Autoimmun betegség?
Az autoimmun betegségek szerteágazó tüneteket okozhatnak. Ha a régóta fennálló fáradtság mellett egyéb panaszaink is vannak, akkor érdemes ennek lehetőségét is kizárni vagy megerősíteni. A krónikus fáradtság lehet például lupusz, sokízületi gyulladás vagy autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás jele is. Ha az álmatlanság és fáradtság mellett bőrkiütések, gyomor- és bélrendszeri tünetek is jelentkeznek, akkor érdemes immunológiai irányba is vizsgálódni a megfelelő terápia kiválasztása érdekében.
► Szívelégtelenség?
Fentieken túl még számos állapot okozhat kimerültséget, többek közt cukorbetegség, ételintoleranciák, pajzsmirigybetegségek, vitamin- és ásványianyag-hiány vagy szívelégtelenség is. A tartós fáradtság olyan általános tünet, amelyre könnyű legyinteni, holott különösen nők esetében gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek szívelégtelenség miatt vagy szívinfarktus előtt.
Vizsgáltassuk tehát ki magunkat már akkor is, ha nehezen, lihegve megyünk föl a lépcsőn, hiszen a korrekt diagnózisra épülő kezelés akár életet is menthet!
Dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus szakorvos
Kardioközpont
