Gyakran azért használják az anyagcsere szót, mert kerülni akarják a vulgáris – széklet, vizelet – kifejezéseket. Az anyagcsere valójában az a folyamat, amikor az élőlények a környezetükből anyagokat vesznek fel, azokat felszívódásra alkalmas állapotúra bontják, beépítik sejtjeikbe, energiaként raktározzák, vagy megváltozott formában a szervezetből eltávolítják.
A szervezetünkbe kerülő tápanyagok – fehérjék, szénhidrátok, zsírok – együttesen teszik ki a 100%-ot. A szénhidrát felesleg cukorbetegséget, túl sok zsírral együtt pedig magas koleszterinszintet, érelmeszesedést idézhet elő. A fehérjefogyasztás viszont növeli a teltségérzetet, ezzel elősegíti a fogyókúrát, ellentétben a szénhidrátokkal, melyek fogyasztása után hamar éhessé válik az emberek többsége. A fehérjék ráadásul olyan ételekben fordulnak elő, ahol a glikémiás index meglehetősen alacsony. Emellett egyes vizsgálatok azt bizonyították, hogy az egyik fehérje-összetevő aminosav, a leucin csökkenti – az agyban hatva – az étvágyat. Jelen tudásunk szerint a fehérjék támogatják az izmok felépítését, és belső hőtermelést, energiatermelést fokozó hatásúak. A hőtermelés ugyanis nemcsak a hideg, hanem a táplálkozás hatására is fokozódhat.
Ha a szénhidrátok arányát csökkenteni szeretnénk a szokásos 55%-ról például 45%-ra, akkor valamelyik másik tápanyag arányát kell növelni 10%-kal. A zsírbevitel növelését – az egyébként is magas zsírfogyasztás mellett – nemigen szorgalmazzák (legfeljebb a telítetlen zsírokét), ennél kézenfekvőbbnek látszik a fehérjebevitel növelése. A fehérjebevitel növelésének ugyanis inkább előnyei, mint hátrányai vannak, ha helyesen alkalmazzuk.
1 g fehérje 1 g szénhidráttal azonos kalóriaértékű, alacsonyabb a zsírokénál. Ha több fehérjét akarunk a szervezetbe bevinni az elsősorban húsfélék, egyes tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonafélék, tojás, szója fogyasztásával történjen. A fehérjebevitelnél természetesen törekedni kell a növényi eredetűek szorgalmazására, de miután a fehérjéket felépítő 20 aminosavból 9-et nem tud a szervezet előállítani, ezért állati eredetű fehérjéket is fogyasztani kell. A növényi eredetű fehérjék közül csak a szójafehérje az, amely esszenciális, tehát a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat tartalmaz.
Az emberek életmódja hatással van az anyagcseréjükre. A táplálkozási zavar, a mozgáshiány elhízást, és a hozzá kapcsolódó diabéteszt, magas koleszterinszintet és magas vérnyomást okoz. Az anyagcserére az időjárásnak is van bizonyos hatása: melegben az anyagcsere gyorsul, hidegben lassul, ezért is híznak inkább télen az emberek.
Még az egészséges szervezetnek is, ha csak mérsékelten, de szüksége lehet az anyagcsere élénkítésére. Testalkatunkkal és testsúlyunkkal összhangban megválasztott mozgásformával, anyagcsere típusunknak megfelelő étrenddel előmozdíthatjuk ezt a folyamatot. A fizikai tréning ugyancsak növeli az alapanyagcserét, napi 45 perc torna, testmozgás ezt a hatást még 2 napig fenntartja.
A zöld tea fogyasztása – koffeintartalma miatt – szintén kedvező hatást gyakorol az anyagcsere élénkítésére. Emellett az egyik leghatékonyabb antioxidáns a zöld teában található ún. epigallokatekin-gallát, rövidítve EGCG. A zöldtea koffeinje élénkíti a központi idegrendszert, a szív, az agy és a vese vérkeringését, gyorsan átjut a vér-agy gáton, hamar szellemi frissességet okozva, javítja a memóriát és a koncentrációs képességet. A zöldtea-fogyasztás előnyeivel számos tudományos vizsgálat is foglalkozott, melyek szerint nemcsak a karcsúságot, hanem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését is szolgálja.
