– Magas vérnyomás – Manapság a vérnyomás elfogadhatónak tekinthető maximális értéke 140/90 Hgmm – minden korosztályra. Hibás ugyanis az az álláspont, hogy a vérnyomás az életkor előrehaladtával természetszerűen növekszik, így idősebb embereknél magasabb vérnyomás is elfogadható. Metabolikus szindróma esetén ráadásul már a 130/85 feletti értéket is veszélyesnek és kezelendőnek tekintik.
– Zsíranyagcsere-zavar (diszli-pidémia) áll fenn, ha a szérum triglicerid szintje meghaladja az 1,7mmol/l értéket, és a védő hatású HDL-koleszterin vérszintje férfiakban nem éri el az 1,03, nőkben pedig az 1,27mmol/l értéket. A káros, LDL-koleszterin 2,5mmol/l feletti értéke szintén már kórosnak tekinthető. Az összes koleszterin szérumszintjének még elfogadható maximális felső határa pedig 5,2 mmol/l.
Kiderült, hogy mind a 2-es típusú cukorbetegségben, mind a metabolikus szindrómában a triglicerideket bontó enzim aktivitása kórosan alacsony, és a májban a zsírépítő enzimek fokozottan működnek, ami gyorsítja az érelmeszesedést. Ez a folyamat fokozott inzulin-rezisztenciát (IR) is okoz, amely visszafelé is működik: az IR – az enzimek működésének gátlása révén -fokozza a zsíranyagcsere zavarát.
Már kb. 150 éve ismert, hogy a zsír- és a cukor-anyagcsere szorosan összefügg, egyik hibája a másik kóros eltérését vonja maga után (régi igazság: a zsírok a szénhidrátok tüzében égnek el).
– Cukoranyagcsere-zavar – Az éhgyomri vércukorszint normális esetben 5,9mmol/l alatt van. A jelenleg érvényes meghatározás szerint: cukorbetegség (diabétesz mellitusz) akkor áll fenn, ha az éhgyomri vércukorérték ismételten nagyobb, mint 7,0mmol/l, és 75gramm szőlőcukrot tartalmazó oldat elfogyasztása után 2 órával a vércukorszint 11,1mmol/l vagy ennél magasabb.
Ha az éhgyomri vércukorérték 5,9-6,9mmol/l között van, akkor emelkedett vércukorértékről (IFG) beszélünk.
Ha a vércukorterhelés után 2 órával a vércukorérték 7-11mmol/l között van, csökkent cukortolerancia (IGT) áll fenn.
Mindkét jelenséget a cukorbetegséget megelőző állapotnak (prediabétesz) tekinthetjük. Nem mindig jelentkeznek egyszerre, de együttes előfordulásuk már károsodott cukorszabályozást jelez.
Sokáig csak az éhgyomri vércukorértéket tekintették irányadónak, ma már azonban tudjuk, hogy az étkezés utáni emelkedett vércukorszint jobban jelzi a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatot. Ez ugyanis magasabb inzulintermeléssel jár, megnöveli a vérnyomást, elhúzódóvá teszi a fogyasztott zsiradékok lebontását, így trombózisra hajlamosít. Maguk a bőséges étkezések is elősegítik tehát a metabolikus szindróma, valamint a szív-érrendszeri szövődmények kialakulását.
Az időre, de 2500 grammnál kisebb súllyal született gyerekeknél felnőtt korban nagyobb a metabolikus szindróma kockázata, gyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavar és szívinfarktus előfordulása. Ennek oka egyrészt a méhen belüli fehérjehiányos táplálkozás, másrészt a kis súlyú csecsemőket az anyák vélhetően túltáplálják, aminek gyermekkori kövérség lesz a következménye, később kialakuló hipertóniával, zsír- és cukoranyagcsere zavarral, szív-érrendszeri betegséggel társulva.
– Alvás alatti légzéskimaradás (alvási apnoe) – szintén a metabolikus szindróma tünetei között szerepel. Az éjjel hangosan horkolók egy része alvás közben „elfelejt” levegőt venni, légzésük gyakran hosszú ideig kimarad. Ez súlyos agykárosodást okozhat, ráadásul az érintettek lényegesen gyakrabban kapnak szívinfarktust. Nappal ülve is könnyen elalszanak, rendszerint elhízottak és a metabolikus szindróma egyéb jeleit is hordozzák.
A fejlett társadalmakban az átlagos alvási idő 1-2 órával megrövidült, a rövidebb alvás pedig bizonyítottan elősegíti a diabétesz kialakulását.
– Életkor, mint kockázati tényező – Egyértelmű, hogy a metabolikus szindróma összetevői mindkét nemnél idősebb korban jóval gyakoribbak. Fiatal, fogamzó-képes nők esetében sokkal ritkább a szívinfarktus. Ennek oka vélhetően a női hormonok (ösztrogén) által befolyásolt alacsonyabb triglicerid- és magasabb védő hatású HDL-koleszterinszint. Az ösztrogének táplálják a kötőszöveteket termelő sejteket, és jelentős antioxidáns hatással is bírnak. A menopauza után a nemek közötti különbségek megszűnnek.
– Gyulladásos elmélet – A gyulladás kóroki szerepének kutatása során felismerték, hogy a metabolikus szindróma és szövődményeinek kialakulásában gyulladásos folyamatok is szerepet játszhatnak. Ma már bizonyított a szív-érrendszeri betegségek (pl. szívinfarktus, stroke) és a diabétesz esetében a gyulladásos folyamatok jelenléte.
Ez a gyulladás azonban nem hasonlítható a heveny bakteriális vagy vírusos, lázas állapotokhoz, egy kiterjedt tüdőgyulladás például, aligha vezet cukorbetegséghez, inkább az idült, „alacsony fokozatú gyulladások” jelentenek veszélyt. A gyulladás fennállását a laboratóriumi leletek is mutatják (pl. a fehérvérsejt-szám emelkedése).
A nem fertőző betegségek között nemcsak a metabolikus, kardiovaszkuláris, hanem számos daganatos betegségben is meghatározó szerepe van a gyulladásos folyamatoknak. A gyulladás bizonyos sejtes eltérésekkel is jár: olyan sejtek szaporodnak fel a vérben, amelyek elősegítik a vérrögösödést. A trombózis pedig felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Hasi elhízásban a gyulladásos tényezők vérszintje a normális érték 2-3-szorosa. A gyulladásos folyamat ugyanakkor fokozza az inzulinrezisztenciát is.
Szeretnénk, ha a Tisztelt Olvasó a fentiekben általánosságban ismertetett kockázati tényezőkön túlmenően, saját maga is ellenőrizhetné – vérnyomás, koleszterin és életkor adatai figyelembe vételével – a jelen pillanatban rá vonatkozó szív-érrendszeri prognózist.
Kockázatbecslő táblánk a 10 éven belüli halálos kimenetelű szív-érrendszeri események előfordulásának valószínűségét mutatja %-os formában.
Kérjük, válassza ki ehhez a saját nemének és dohányzó/nem dohányzó státuszának megfelelő függőleges oszlopot. Az életkorokat a táblázat közepén jeleztük, saját oszlopából keresse ki a korának megfelelő (4×5 kockából álló) blokkot (azt az életkor tekintse, melyhez a legközelebb áll). Innen az oldal szélén jelzett szisztolés (1. adat) vérnyomásértékekből (120/140/160/180) a sajátjához legközelebbit kiválasztva, egy 5 kockából álló sort kap. Ebből az a kocka vonatkozik Önre, amely a táblázat alján 4/5/6/7/8 számmal jelölt koleszterin értékek közül az Ön koleszterin szintjét jelzi.
A saját kockájában talált szám az Ön adatai alapján kalkulált kockázatot jelzi %-ban. Tehát azt, hogy milyen mértékben valószínű, hogy Önt 10 éven belül súlyos szív-érrendszeri esemény érheti. Itt a 100% a bizonyosságot jelenti, míg a 0% az esemény teljes kizártságát.
A valószínűségek alakulását a táblázatban – a szemléletesség kedvéért – színekkel is jelöltük, ahol a sötétzöld a legkedvezőbb, míg a bordó a legkedvezőtlenebb állapotot és előrejelzést mutatja.
Kérjük, hogy saját kockázatai felmérése után, kezdjen hozzá a szükséges életmódbeli változtatásokhoz, a narancsosabb, pirosabb kockák „tulajdonosai” pedig – puszta elővigyázatosságból – forduljanak kezelőorvosukhoz.
