Keresés
Close this search box.

A változókor dilemmái

//

Világszerte nők milliói kapnak ösztrogén-pótló kezelést. A hormonpótlás egyébként az orvoslás egy speciális területe: itt nem egy betegség, hanem egy természetes állapot, a menopauza kezelése zajlik. Kérdés, jogunk van-e befolyásolni a természet menetét? Van-e értelme az öregség ellen küzdeni? Kockáztathatjuk-e, hogy a kezelés miatt egyesek nemhogy jobb, de rosszabb állapotba kerülnek, rövidebb életet élhetnek?

Az újabb és újabb tudományos eredmények tükrében egyre nehezebb eldönteni, hogy hasz-nos-e a hormonpótlás, vagy sem. A többnyire a petefészekben, kisebb részben a mellékvesében termelődő ösztrogén hormon a női nemi ciklus alapvető szabályozója – nélküle nem lehetnének gyerekeink. Az ösztrogén közvetlen hatással van a peteérésen kívül a hüvely nyálkahártyájára, a csontok anyagcseréjére, az emlőmirigy sejtjeinek mennyiségére és működésére, sőt még a vérkeringésre is, a menstruáló nők körében ugyanis ritkábbak a szív-érrendszeri betegségek. Menopauza után viszont megnő a szív-érrendszeri betegségek és a csontritkulás veszélye, ugyanis a csontok kalcium-felvétele is ösztrogént igényel.

Az 1950-es évektől kezdve, az anti-aging medicina első lépéseként merült fel, hogy ösztrogén készítmények segítségével csökkentsék a menopauza tüneteit, ezzel fékezve a természetes öregedési folyamat következményeit. Tudnunk kell azonban, hogy a hormonpótló kezelésnek kedvező és kedvezőtlen hatásai is vannak, így máig kérdéses, merre billen a mérleg.

Az ösztrogént adhatjuk magában, illetve a másik női nemi hormonnal, a progeszteronnal kombinációban, akár szájon át, akár tapasz formájában. Lényegi különbséget jelent a helyileg, hüvelykrém vagy -tabletta formájában adagolt ösztrogént, amely segít a hüvelyszárazságon és viszketésen, ám nem hat a hőhullámok, vagy a csontritkulás ellen, cserébe viszont komolyabb mellékhatásokkal sem kell számolni.

A hőhullámok, fejfájás, hüvelyszárazság és alvászavar csökkentése terén a hormonpótlás mindig is sikeres volt, később a csontritkulás kezelésében is eredményeket hozott (a combnyaktörések száma kb. kétharmadára csökkent), ám hatására a szív- érrendszeri betegségek előfordulása nem hogy csökkent volna, de még nőtt is. Jelenleg a hormonpótlással szembeni legfőbb ellenérv a szív- érrendszeri betegségek fokozott halmozódása, illetve a daganatok előfordulásának kismértékű növekedése. Az ösztrogén kezelés némileg fokozza a méhtestrák és a petefészekrák kockázatát, ami progeszteron együttes adásával kivédhető. A kombinált kezelés azonban növeli a mellrák kockázatát, ellenben csökkenti a bélrendszeri daganatok valószínűségét.

A több százezer résztvevővel az USA-ban végzett Women’s Health Initiative (WHI) vizsgálat szerint az ösztrogén plusz progeszteron kezelés esetén a mellrák, a szívinfarktus és a stroke kockázata jelentősen nő, a combnyakktörések és a vastagbélrákos megbetegedések aránya viszont csökken. Összességében a kezeltekben több megbetegedés volt, mint a placebót szedőknél.

A WHI alapján a következő alapelvek állíthatóak fel:

A dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás a menopauza tüneteinek többségét rontják. A csontritkulás megelőzésére gyógyszereink is vannak, pusztán ezért nem érdemes ösztrogén terápiát kezdeni. A hőhullámok szója rendszeres fogyasztásával, relaxációs technikákkal csökkenthetők. A hüvelyszárazság síkosítóval, míg az alvászavar relaxációval, ha muszáj, gyógyszeresen is kezelhető. Mivel akár évtizedekkel is túlélhetjük nemzőképes életkorunkat, jogos igény, hogy az idősödés éveiben szellemi, társadalmi és érzelmi szempontból is teljes életet élhessünk, ám ehhez mindvégig aktív közreműködésünk szükséges.

Dr. Eörsi Dániel
orvos-szaktanácsadó
Korkontroll.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!