A háziorvosi rendeléseken minden ötödik beteg reumatikus panasszal jelentkezik. Ezen belül a reumatoid artritisz (RA), azaz krónikus sokízületi gyulladás gyakorisága hazánkban az utóbbi 10–20 évben örvendetes módon 1-ről 0,5%-ra csökkent. Ezt egyebek mellett a fogamzásgátlók szedésének a betegség előfordulását bizonyítottan csökkentő hatásában látják. A betegség azonban nők körében még így is 3-szor gyakoribb, mint férfiaknál, ami genetikai és hormonális okokkal magyarázható.
A betegség súlyossága földrajzi területenként eltérő. Míg az északi országokban súlyosabb, addig Dél-Európában enyhébb lefolyású – részben a napsütés, az ultraibolya sugárzás kedvező hatása, részben a táplálkozási szokások (pl. hal és olívaolaj fogyasztása) miatt. Magyarország súlyosság szempontjából e két végpont között helyezkedik el.
Az ízületi gyulladás jelei a fájdalom mellett a melegség, duzzanat és az ízület mozgásának korlátozottsága. Sokízületi gyulladás (poliartritisz, PCP) esetén 5 vagy ennél több, általában szimmetrikusan elhelyezkedő ízület érintett, a kezek, csukló, karok, lábak, térd, illetve a nyak területén. A tünetek kisebb-nagyobb hullámzást mutatva, tartósan (krónikusan) fennállnak.
A betegség kialakulásában egyes genetikai tényezők (HLA-gének), környezeti hatások (pl. stressz, lelki megrázkódtatás), illetve autoimmun folyamatok is szerepet játszanak. Az ízületi porcot alkotó szerves anyagok (pl. kollagén) szerkezete hasonlít egyes kórokozó baktériumok, vírusok fehérje-szerkezetéhez, melyek ellen behatoláskor, immunrendszerünk ellentámadást indít, de ezzel (autoimmun módon) a szervezet saját sejtjeit is károsítja. A felfokozott autoimmun reakciót kiváltó immunsejtek és antitestek a vérből kimutathatók, ami megkönnyíti a betegség korai felismerését. A kezelési lehetőségekről következő számunkban írunk.
