Dr. Mika János, meteorológus, éghajlatkutató:
Korábban, május–júniusban mindig volt egy csapadékos időszak, ám ebben az évezredben ez valóban többször elmaradt. Vannak csapadék-rekordok, de ezek időről időre megdőlnek. Így volt ez a 2000-2003-as árvizek idején is, és most, tavasz végén ugyancsak, amikor az időszakban szokásos mennyiség kétszerese esett.
Az éghajlatváltozás következtében számítanunk kell rá, hogy gyakrabban lesz adott napon vagy hét alatt az átlagnál jóval nagyobb mennyiségű leérkező, özönvízszerű csapadékmennyiség (melynek gyors elvezetése megoldásra vár). A klímaváltozás emellett valóban előidézhet egy fokozatos, kismértékű hőmérsékletváltozást, ez azonban inkább tendenciaként, műszeresen mérhető, mintsem érzékelhető.
Dr. Bonta Imre, meteorológus:
A híradásokban elhangzott, hogy „a vulkán levét isszuk”, azaz a szokatlanul sok esőt a vulkáni hamu légkörbe kerülésével hozták összefüggésbe. Valójában az ismétlődő és szokatlanul nagy mennyiségű csapadékot mediterrán ciklonok halmozódása okozta. Ezek ősszel és télen jóval gyakoribbak, szokatlan, hogy most májusban ilyen aktivitást mutatnak. Általában gyorsan át szoktak vonulni a Kárpát-medencén, most viszont anticiklonok akadályozták továbbhaladásukat, ezért „vendégeskedtek” ilyen hosszan nálunk.
Jelenleg semmi sem utal arra, hogy ez a hűvös, csapadékos idő nyáron is folytatódna, tehát – a kilátások alapján – reménykedhetünk benne, hogy végre megérkezik az igazi nyár. Ám meteorológusként, jóslásra nem vállalkozhatom, és a nyár végéig terjedő, több hónapos, pontos előrejelzéssel a világon senki sem rendelkezik.
